Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 4. szám - Komáromi Gabriella: Palást, mente, szablya vagy daróc, bocskor, kasza

Komáromi Gabriella • Palást, mente, szablya vagy daróc, bocskor,... 75

júsági irodalom között? (L. a középiskolák 1899-es tantervét és az 1903-as utasításokat!) „Az egyetemes történelmet alárendelten, mintegy beolvasztva, a nemzeti történelem keretei között szabad tanítani.” (Az 1848/49-es szabadságharc után évtizedekig egy fordított szemlélet jegyében történt a dolog.) A nemzeti dicsőségkútforrása e szemlélet számára a középkori, teljesen független Magyarország története. Jobbára ennek eseménytörténetéből való a hősi eszményeket és az emberi nagyságot bemutatópéldatár. És milyen a közvetítés? Hatásos. A középiskola I-II. osztályában történelmi olvasmányokkal (főként mondafeldolgozásokkal) keltik életre a kort, a hőst, közvetítik az eszmét, az eszményt. A III-IV. o. tantervében a módszer még mindig az ún. elbeszélő tárgyalás. Nyilvánvaló, hogy egyik sem élhet a historizáló olvasmánytípusok nélkül. A millenniumra megjelent Benedek Elek-féle Magyar mese- és mondavilág (1894-1896) egyes darabjai újabb és újabb szerkesztői ötletekkel rendeződnek kötetekbe. A honfoglalás mondái 1897 és 1926 között négyszeri tatárjárás mondái és más mesék ugyanezen időben háromszor jelent meg. Soha olyan vonzódás a hunmagyar mondavilág iránt, mint akkortájt. Gaál Mózes Hun és magyar mondák (1900) c. kötete és a Magyar hősök és királyok (1912) c. gyűjteménye akkortájt Benedek Elek művével vetekedett. Ma újra próbáljuk feltámasztani őket. Az utókor vette számba Krúdy sárguló újságlapokon felejtett történelmi elbeszéléseit, s Móra írásait a hun-magyar mondavilágról. (Akkortájt, amikor a 70-80-as években ez a műfaj igencsak hiánycikk volt.) A mondavilág, különösen a hun-magyar mondák átdolgozását két irodalmi mű hatása járta át: Aranytól a Buda halála, Gárdonyitól A láthatatlan ember. Gárdonyitól fiktív hősöket és történetdarabkákat vettek át. Arany nyelvével próbáltak versenyre kelni. Mindhiába. A költőiség inkább tehertétele lett a műveknek, mint valódi érték.

De mit mutatott fel az ifjúsági regény a kincses középkorból? Egy-két kivételtől eltekintve (L. Krúdy: Tizenhat város tizenhat leánya, 1911), az ifjúsági regény ragaszkodik Mátyás korához. Krúdy például tucatnyi elbeszéléssel. Mára elfelejtett, akkor igencsak sikeres szerzők, regényekkel. (L. Donászy Ferenc: Miklós vitéz, 1901., Mátyás király ifjúsága, 1913, Abonyi Árpád; Miklós vitéz, világverő Mátyás király első ágyúhőse, 1905.) Donászy Ferenc sikere utólag talány. Műveit akkoriban ronggyá olvasták. A Buda hősét (1896) ugyanúgy mint állattörténeteit. Milyen író volt? Jó? rossz? Közepes? Szigorúan és igazságosan ítélve rossz írónak tarthatjuk. Mit tudott? Tudott teljesíteni bizonyos életkorhoz tartozó elvárásokat. A romantikus történelmi regény és a bűnügyi regény kliséit forgatta. Kaland, feszültség, sejtetés, váratlanok, tikok, jól működő időzsilipek mozgatják regénycselekményeit. Olvasták. Sikere máig irigyelhető.

Ifjúsági prózánkat közel egy évszázada egyetlen kor sem tartja a török időknél tartósabb vonzásban. A századfordulón a török idők végvári heroizmusa vonzza az ifjúsági prózát, a századelőn romantikus színes históriák elevenednek meg a tö