Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 4. szám - Komáromi Gabriella: Palást, mente, szablya vagy daróc, bocskor, kasza
76 Új Dunatáj 1996. december rök idők díszletei között. (L. Lőrinczy György: Az igmándi bég, 1911.; Rákosi Viktor: Oglán bégkincse, 1913.) Ezek az utóbbi regények akkor játszódnak, amikor a török vagy száz-százötven esztendő óta úgyszólván itthon van. Alkalomadtán ki is lehet egyezni vele. A kiegyezést követő évtizedek közérzete vetítődik ezekre a regényekre. A millennium utáni esztendők Egri csillagokul hoztak. Gárdonyi műve A láthatatlan emberrel és az Isten rabjaival együtt máig példa arra, hogyan írjunk történelmi regényt. Például a forráskutatásnak azzal a szenvedélyével, ahogy Gárdonyi. Minta arra is, hogy a történelmi regény írójának legalább annyi hitellel kellene rekonstruálnia a mindennapi életet, mint ő tette. (Az Egri csillagokból megtudjuk, milyen volt a lakodalmi ökörsütés, A láthatatlan ember lapjain a nomád sátorlakó élet, az Isten rabjaiban „kinyílik” a kolostorok virágoskertje.) A Gárdonyi-féle történelmi regény sohasem leckét közvetít. Hősre és történetre bízza a történelmet. A mindennapit is, a hősit is. Az ifjúsági történelmi regény máig Gárdonyi sorvezetőjét használja. Hogyan írjunk ifjúsági történelmi regényt? íme a recept: Mutasd be gyerekként hősöd! A szereplők viszonyhálózata, legyen egyszerű, áttekinthető, konfliktusaik egyértelműek, erőterük átlátható! És fokozatosan ismerjük meg őket, a befogadó diktálta ütemben. (Mindez segíti az azonosulást, az átélést. Mire Eger várába érünk, ott már csaknem mindenki ismerős. „Útközben” találkozott velük az olvasó.) A recepthez tartozik az is, hogy a romantika trükkjeivel és kelléktárával szabad élni. És a boldog, felszabadító végről nem szabad elfeledkezni. Nem akarjuk kanonizálni a Gárdonyi-féle ifjúsági történelmi regényt. Valamennyi műfajnak a valóság és az irodalom egészével kellene együtt „lélegezni’. Hogy a századdal egyidős Egri csillagok még a XX. század végén is minta és mérték, annak két oka van: 1./ Máig érték, kedvelt, szeretett, olvasott (nemcsak nálunk, hanem világszerte, különösen Kelet-Közép-Európában); a szó igazi értelmében élő, működő irodalom; kihívás mindenki számára, aki nálunk ifjúsági történelmi regény írására adja a fejét. 2.1 A 10-es, 20-as, 30-as évek Egri csillagokba nem született meg, de a 70-es, 80-as éveké sem. így kerekedik a „Hogyan írjunk ifjúsági történelmi regényt?” kérdésre ma is ilyen a válasz: ahogy Gárdonyi. Holott jól tudjuk, a ma Egri csillagokat mégiscsak másképp kéne megírni. És sajnáljuk azt is, hogy A láthatatlan ember bensőségessége és az Isten rabjai költőisége nem talált követőkre a műfajban. S hogy mennyire lehetett vonzó a Rákóczi szabadságharc a Monarchia utolsó, önáltató éveiben? Furcsa módon igencsak az volt. Ráadásul 1906-ban királyi pompával hazatérnek a Rákóczi-hamvak. Csak 1848/49. vonzereje vetekedhet Rákócziéval a századelő ifjúsági prózájában. Alájátszanak a tankönyvek is. Csak a legszükségesebb mértékben igazították őket a kiegyezés tényéhez. Szóhasználatban is maradt a kuruc-labanc. De hangsúlyozták, hogy Rákóczi csak a szabadságért harcolt, nem a koronáért. Szabadságkultusz és királyhűség a kimondatlan jelszó. Jelentős művet ez a buzgalom témakörünkben nem hagyott hátra. (Sas Ede, Havas István,
