Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 4. szám - Komáromi Gabriella: Palást, mente, szablya vagy daróc, bocskor, kasza
Komáromi Gabriella ■ Palást, mente, szablya vagy daróc, bocskor,... 73 Nemcsak a millennium idején és az azt követő évtizedekben, de úgyszólván fél évszázadon át kedvező volt a széljárás a historizáló műfajok számára. Nemcsak időnként, hanem különféle okokból úgyszólván egyfolytában. A millenniumi hazafias felbuzdulás ugyanúgy dagasztotta a műfaj vitorláját, ahogy a Trianon utáni válságkorszak hullámai is a hátukra vették. Időközben változott persze, hogy az író hol és mikor ütötte fel a história lapjait, és mit üzent a történelem történeteivel. A millenniumi ünnepségekkel járó „hazafias hőemelkedés ” idején (Herczeg Ferenc nevezte így a kortj felejtődött Muhi és Mohács, és színes freskóvá lett mindaz, ami beleillett a gloire mámorába: a honfoglalás, az államalapítás, a hódító hadjáratok, a győztes csaták. A húszas években - a világháborús szenvedések és egy nemzeti méretű sokkélmény átélése után - a „megfogyva bár, de törve nem” gondolat jegyében sokkal gyakrabban fordult az irodalom átvészelt válságaink történelmi életanyagához vigaszért, önálltatásáért, önámításért, tanulságért. Erre a félszázadra együttesen csupán annyi igaz, hogy többféle okból is a historizáló műfajok talpa alá fordult a föld. De más a századforduló, a századelő, és más a két világháború közötti időszak ifjúsági prózája. Nemcsak a szerzők, témák, történelemszemlélet más. De értékekben nagyságrendekkel különbözik egymástól e két időszak. Mégpedig a századforduló, századelő javára. Fényes korszak ez egyébként is a magyar irodalom lapjain, az ifjúsági prózában sincs másképp. Nemcsak A Pál utcai fiúk és a Tanár úr kérem ideje ez. Halhatatlan gyermek- és ifjúsági olvasmányok születtek a történelemről. Csupán néhány példával érvelünk: Benedek Elek Magyar mese- és mondavilága a millenniumi készülődés lázában születik. 1913-ban már a 3. kiadása lát napvilágot. 1901-ben jelenik meg az Egri csillagok, 1902-ben A láthatatlan ember, 1906-ban az Öreg diófák alatt (később Dióbél királyfi címmel jelenteti meg Móra), 1908-ban az Isten rabjai, 1909-ben a Rab emberfiai. Sikertörténetek egytől-egyig: Juhász Gyula A rab ember fiainak közkedveltségét mindörökre egyik írásába zárta: „Egyszer makói tanár koromban népszavazást rendeztem az alsó osztályokban, hogy melyik a legkedvesebb olvasmányuk - írta. Nagy szótöbbséggel győztesen elsőnek került ki a versenyből a Rab emberfiái, Móra Ferenc ifjúsági regénye Apafi Mihály fejedelem idejéből. Akadt olyan fiú, aki szóról szóra elmondotta az egész könyvet, s ha valahol elakadt vagy hibázott, mindjárt egy csomó kéz emelkedett a levegőbe. - Nem úgy van, tanár úr, kérem!” Ha némi előrejelzések után feltesszük azt a kérdést, hogy kik voltak a historizáló olvasmánytípusok szerzői a századfordulón és a századelőn, azonnal problémákba botlunk. Az igazi nagy sikerek szerzői a klasszikusok. Néha kirándultak az ifjúsági prózába, néha otthonra leltek, mint Móra, néha ezt sem tették. És mégis, róluk is szó van. Ha tudjuk, nem hallgathatjuk el, kinek szánta művét a szerző, de nem ez dönti el, hogy a mű valóban ifjúsági-e. Maga a mű dönti el a kérdést. Gárdonyi az Egri csillagokra készülődve a nagy nemzeti történelmi regényt akarta megírni. De
