Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 4. szám - Kiss Gy. Csaba: Két látomás a közép-európai szellemi hazáról
Kiss Gy. Csaba • Két látomás a Közép-európai szellemi hazáról 63 Kiss Gy. Csaba KÉT LÁTOMÁS A KÖZÉP-EURÓPAI SZELLEMI HAZÁRÓL* (Stanislaw Vincém és Németh László) Nyilvánvaló közhely a lengyel és a magyar politikai gondolkodás történetében, hogy az újkor évszázadaiban - különösen pedig a modern nemzettéválás idején - jól fölépített és használható választ kellett adni arra a kérdésre: mi következik országunk, illetőleg nemzetünk geopolitikai helyzetéből, mik ennek a helyzetnek a legfontosabb jellemzői. Úgy gondolom, minden alaposabb magyarázatban megtalálhatjuk azt a lényeges, mondhatni sorsszerű mozzanatot, hogy Lengyelország és Magyarország is rendre két nagyhatalmi erőtér között találta magát, továbbá, hogy középkori királyságának, majd rendi államának a területén meglehetősen nagy volt a nyelvi-etnikai, valamint a felekezeti tarkaság. Más formában némiképp egyszerűsítve úgy mondhatjuk, a nyugati világ keleti határvidékén voltunk - vagyunk -, illetve Kelet nyugati perifériáján. Számos lengyel és magyar politikust, tudóst és írót idézhetnénk, akik alapos érveléssel vagy szellemes meghatározásokkal jellemezték ezt a helyzetet. Ezúttal azt a Kállay Benjámint szeretném idézni, aki nemcsak a délszláv kérdés kitűnő ismerője volt, hanem diplomata és politikus egyben, az Osztrák-Magyar Monarchia pénzügyminisztere és Bosznia-Hercegovina kormányzója. Aki történelmi távlatokban gondolkodott az egész közép- és délkelet-európai térségről. Magyarország Kelet és Nyugat határán címmel 1882-ben megjelentetett értekezésében így fogalmazott: „Ott, hol a Kelet a Nyugattal ősidők óta érintkezik s e két irány mintegy természetszerűen összefoly, ezer év előtt a magyar állam alakult meg. Még földrajzilag is a magyar állam képezi az átmenetet az alföld nyílt rónáival s ama hatalmas folyóval, mely messze Nyugaton eredve a távoli Keleten végzi futását és hazánkon át két világot köt össze.” A lengyel és a magyar politika, szellemi élet a XIX. és a XX. században is kereste a választ a geopolitika és a szomszédsági kapcsolatok megoldhatatlanul bonyolultnak látszó kérdéseire, gyakran szinte kilátástalan körülmények között, minden mozgástér, valóságos változtatás lehetősége nélkül. Múltunkból számtalan tanulságos kísérletet, politikai törekvést, illetőleg politikai vagy pulicisztikai megfogalmazást említhetnénk példaként arra, hogy miként keresték lengyelek és magyarok a tágabb kelet-középeurópai térség együttműködésének a lehetőségeit, politikai, gazdasági vagy szellemi integrációját. Közbevetvén kívánom megjegyezni, hogy e *Előadás a Magyarország és Lengyelország című tanácskozáson Krakkóban 1996. április 26-án.
