Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 4. szám - Tilkovszky Loránt: A magyarországi németek szerepe a második világháborúban és ami utána következett
24 Új Dunatáj 1996. december az egyszerű tagokat nem, csak a vezetőket vonták felelősségre.) A népbíróságok úgy ítélték meg, hogy aki a Volksbundba belépett, az egy bűnbandának lett a tagja, amely belehajszolta az országot a háborúba és fokozni törekedett annak háborús kitartását, erőfeszítéseit, s ezáltal háborús bűnös; valamint nemzetiszocializmussal, antiszemitizmussal fertőzte az ország népét, s ez a népellenes bűn fogalmát meríti ki. Nem törődtek azzal, hogy az 1938 novemberében megalakult Volksbund 1940 augusztus végéig német kultúregyesület, amelyet nemzetiszocialista magyarországi német népcsoportszervezetté a magyar kormány által akkor elfogadott ún. bécsi német népcsoportegyezmény (Wiener deutsches Volksgruppenabkommen) nyilvánított. Azt sem vették tudomásul, hogy - mint német népcsoportszervezet - csupán a németségre szorítkozott tevékenysége. A háborúba - 1941 júniusában - a magyar kormány vitte bele az országot; a háborús erőfeszítések fokozásáért, a háborúban való kitartásért a háborús felelősség nem hárítható - bűnbakként - egy kisebbségi szervezetre, a német népcsoportszervezetre. A nemzetiszocializmus, antiszemitizmus magyarországi térhódítása pedig a nem-német lakosság viszonylatában semmivel sem volt kisebb probléma, mint a német lakosságnál, s nem tulajdonítható a német népcsoportszervezet káros befolyásának - az összlakosságra. Mit jelentett az, hogy a Volksbund a hazai németség egy kulturális egyesületéből - a Német Népművelődési Egyesület működése 1940 októberi beszüntetése nyomán monopolhelyzetbe kerülve - a magyarországi németség egészének felölelésére igényt tartó népcsoportszervezetté vált? Azt, hogy a hagyományos - az 1868- as nemzetiségi alaptörvényre visszamenő - magyar nemzetfelfogással, amely a politikailag egységes magyar nemzet részének tekintette nem-magyar származású, anyanyelvű - „másajkú” - állampolgárait, akiket „nemzetiség” elnevezéssel illetett, a német-népi (deutschvölkisch) felfogás került szembe, amely mindenekelőtt a német néphez tartozásukat emelte ki, a minden német néprészt az átfogó nagy népközösséget alkotó német nép magyarországi csoportjának, népcsoportjának (Volksgruppe), amely egységes irányítás alá kell hogy kerüljön. Ezt az egységes irányítást a hitleri Németország egy, az SS intézményrendszerébe tartozó népinémet közvetítőszerv, a Berlinben székelő Volksdeutsche Mittelstelle útján valósította meg, amely az SS birodalmi vezetője, Reichsführer-SS Heinrich Himmler alá tartozott, mint aki egyben a német népiség megerősítésének birodalmi biztosa volt. (Reichskommissar für Festigung des deutschen Volkstums.) A nemzetiségi jogok érvényesítéséért folytatott harc immár a német népcsoportautonómia (Volksgruppenautonomie) minél teljesebb magyarországi kiépítésére irányuló erőfeszítések képében jelentkezik, amely úgy igyekszik németnépi elkülönülést (deutschvölkische Aussonderung) biztosítani a hazai német szervezkedésben az élet minden területén és vonatkozásában, hogy ugyanakkor a hitleri SSStaat jellegzetes szervezeti formáit és metódusait alkalmazza. Ez megkönnyíti,
