Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 4. szám - Tilkovszky Loránt: A magyarországi németek szerepe a második világháborúban és ami utána következett

Tilkovszky Lóránt • A magyarországi németek szerepe...23

' külföldi németekkel való törődést tartották feladatuknak, sokat segítettek, de bizonyos túlzásokkal, meggondolatlan fellépésekkel sokat ártottak is a'magyarországi németség ügyének,' mert jelentős mértékben feájadíárait az efek miatt erősödő ellenszenv.

Amíg Bleyerjakab állt a magyarországi németség élén, aki egyaránt adott példát a német népiséghez és a magyar hazához való hűségre, minden nehézség és probléma ellenére lényegében biztosítottnak látszott a hazai német kisebbség helyes szellemisége. De halálának éve - 1933 - Hitler németországi hatalomátvételének éve volt, s Bleyer németországi ösztöndíjakhoz segített fiatal tanítványai már a megelőző években megismerkedve az ottani diákszervezetekben az előretörő német nemzetiszocializmussal, többé-kevésbé hatása alá kerültek annak a német (nép)nemzeti és szociális demagógiának, amely a magyarországi németségnek is dinamikusabb, hatékonyabb védelmet és támogatást ígért, mint a „lagymatag” weimari demokrácia. Elsősorban és mindenekelőtt ez a védelem és támogatás érdekelte őket az egész nemzetiszocializmusból, amelynek valódi miyóitáfól égpúgy ném volt világos fogalmuk, mint azoknak a magyaroknak, akiket magyar nemzeti es szociális célkitűzéseik fordítottak feléje. Nem világnézeti, hanerri népiségvédelmi szempontok játszották a döntő szerepet az immár BäsclfFeserifc vezetése-alá került jiépinémet mozgalomban, akinek a - mostmár nemzetiszocialista - Németország iránti bizonyos elkötelezettségét az a szerencsétlen körülmény váltotta ki, hogy a névmagyarosítás erőszakolása elleni jogos tiltakozásáért a magyar nemzet gyalázása címén börtönbe zárt fiatalember Németország fellépésének köszönhette szabadulását. A magyar nemzetiségpolitika ostobaságából a’hazai német nép mártírjává lett Basch továbbra is élvezhette az össznémetség (Gesamtdeutschtum) rokonszenvét és Németország támogatását: híveinek a Magyarországi Német Népművelődési Egyesületből kiszorított csoportja, a Népinémet Bajtársak (Volksdeutsche Kameradschaft) a németbirodalmi diplomácia támogatása révén legalizálódhatott, s alapíthatta meg 1938 őszén a Volksbundot (Volksbund der Deutschen in Ungarn), amely - messzebbre néző tervei ellenére - egyelőre szokványos nemzetiségi kulturális egyesület volt csupán, mindenesetre azonban a német identitásukhoz ragaszkodóké és nemzetiségi jogaikért nemcsak tárgyalni, de azok érvényesítését kiharcolni is készek egyesülete, Basch Ferenc elnöklete alatt, párhuzamosan létezve a Magyarországi Német Népművelődési Egyesülettel (Ungarnländisch Deutscher Volksbildungsverein), amely - kiválásuk, onnan történt kiszorításuk óta - már kizárólag azoké, akik hívei az asszimilációnak, - (amennyiben az nem erőszakosan történik).

A második világháború utáni Magyarországon bűnös szervezetnek bélyegezték a Volksbundot, amelyben még az egyszerű tagság is büntetendő cselekménynek minősül. (A bűnös szervezetek kategóriájába sorolt magyar szervezetek esetében