Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 4. szám - „Íme, hát megleltem hazámat"... (József Attila, a kutatás problémáiról)
,Íme, hát megleltem hazámat”’... 5 /Cc szentjük a 75 éves Szabolcsi /HikLe'st! „ÍME, HÁT MEGLELTEM HAZÁMAT”... (József Attiláról, a kutatás problémáiról) (A beszélgetés részvevői: Bókay Antal egyetemi docens, N. Horváth Béla főiskolai tanár, Szabolcsi Miklós akadémikus, Szigeti Lajos Sándor egyetemi docens, Tamás Attila egyetemi tanár és Tverdota György tudományos kutató.) N. Horváth Béla József Attiláról folytatott mostani beszélgetésünk apropóját és indokát nemcsak az adja, hogy konferenciánkon* jeles József Attila-kutatók is részt vesznek, hanem a recepció mai helyzete. Számomra tehát az eszmecserénk aktualitását az szolgáltatja, hogy az elmúlt időszakban, amikor valamilyen jeles József Attila-évforduló volt, komoly szimpóziumok, konferenciák, tanulmánykötetek szóltak az életműről, a kutatás új eredményeiről. Most, a költő 90. születésnapján úgyszólván néma csend. Természetesen nem kívánom, hogy fő-fő párt- és kultúrideológusok fogalmazzák meg vezércikkben, hogyan kell majózsef Attilát érteni. Úgy gondolom viszont, hogy az elmúlt évek után, a rendszerváltással együtt járó átrendeződés következtében, s a mai világban, fontos lenne megfogalmazni, mit is jelent nekünk „mai magyaroknak” József Attila. Hogy meglelte-e, meglelé-e hazáját, vagy csak a földet, ahol többé-kevésbé hibátlanul írták fölébe a nevét, az újabb áttemettetése után. Ezekről a kételyekről, a címben jelzett, idézőjel utáni pontokról beszélgetünk neves József Attila-kutatókkal. Köztünk van Szabolcsi Miklós, aki a monográfia befejező részén dolgozik és Tverdota György, az új Kritikai Kiadás előkészítője. Indokolt tehát kitekintésünk ajózsef Attila-kutatás helyzetére is, számbavéve ajózsef Attila-képünket formáló eredményeket. Először mégis talán arról a kötetről kellene szólnunk, amely a nagyközönség számára korábban ismeretlen, sőt tiltott pszichoanalitikus írásokat közre adta. Segítette-e a kutatást a „miért fáj ma is”, illetve milyen módon befolyásolta a költőről, netán a műről kialakított képünket? A kérdést annál is inkább fel kell tennünk, hisz a jelenlevők igencsak eltérő álláspontot képviseltek korábban a kiadás jogosultságát illetően. Szabolcsi Miklós Először a ajózsef Attila szövegekről szeretnék szólni: A versekkel kapcsolatban sok új adat, sok variáns, eddig ismeretlen kéziratok kerültek elő, de igazán új szöveg * Szekszárdon 1995. május 18-19-én rendezett „Versmodelleka XX. századi magyar lírában” című konferencián elhangzott beszélgetés szerkesztett szövege.
