Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 2. szám - Tüskés Tibor: A hasznos szép költője
Vadas Ferenc • Tüskés Tibor: A hasznos szép költője 81 Takáts levelezéséről, levélírási gyakorlatáról a Kapcsolatok című fejezetben olvashatunk. Külön-külön írás szól itt a Weöres Sándorral való barátságról és a költő életében meghatározó szerepű északi és déli utazásokról. Iránytűje kezdetben északra mutat. 1937 nyarán indul Finnországba, hogy testközelből ismerkedhessen rokonainkkal, a finn emberekkel, hogy találkozhasson a jellegzetes tájjal, a fehér éjszakákkal, hogy élvezze az északi mezők illatát, az erdők, tavak s folyók szépségét. Suomi mély benyomást tesz rá. Költészetében is nyomot hagy, de az antikvitás iránti vonzalma, a görög kultúra, a hellén szellem utáni vonzódása változatlan marad, sőt, erősödik, ahogy a példakép Berzsenyi költészetével egyre intenzívebben foglalkozik. Európa számos országában jár. A negyvenes évek végén a Római Magyar Akadémia vendégeként fél évet Olaszországban tölt. Görögországi utazására húsz évvel később kerül sor, de a „latin ég a görögöt is idézi, a teljes mediterrán kultúrát”. Mit adott Takáts Gyulának az antik görögséggel való közvetlen találkozás? - teszi fel könyvünk szerzője a kérdést. Görögország a „Boldogság szigete”, a szellemi őshaza költészetben, gondolkodásban, életszemléletben és filozófiában, melynek tételei közül több szervesen épül be egy olyan lírába, amely a „varázslat és a gondolat szerelméből született”. Precízen fogalmaz Tüskés: a bölcselet nem helyettesítheti a költészetet. „A költő dolga nem az, hogy filozofáljon, de maradandó költészet nem születhet a létkérdésekkel való szembesülés hiányából”. Takáts vállalja a szembesülést. Amihez kezd, része az egésznek, nemcsak a mandulás mellett, hanem a tapasztalaton túli messzi utakon is, ahol a szó jelentését veszti, ahol a végső pontra titok fátyla borul. A költőről készült monográfia, Csányi László, valamint Pomogáts Béla írásainak gyűjteményes kötete mellett Tüskés Tibor „hasznos szép” könyve is segít a gazdag életmű és a színes, sokoldalú személyiség megismerésében, aki a Hesperidák elérhetetlennek tűnő kertjét azért varázsolta ide, hogy szuverén költői lényének felépíthessen „egy időtlen éghajlatú tájat” a tó, a hegy és mindenség háromszögében. Vadas Ferenc
