Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 2. szám - Varga Károly: Baka István újabb versei - November angyalához
Varga Károly • Baka István újabb versei - November angyalához 55 Fried István tanulmányát (Baka István hetvenkedő katonája [A tragikus Háry János] -Jelenkor, 1995/6.). Vadszőlő A ciklus szigorú szerkezetű költeményekből áll: két (három) petrarcai szonettből és egy 4x4-esből - ez utóbbit nevezte a költő egy alkalommal magyar szonettnek is. Az imitáció és az evokáció fegyelme késztethette erre a költőt - nem tudjuk, de azt igen, hogy a fölidézett mesterek: elsősorban Arszenyij Tarkovszkij (de mögötte Brodszkij, Paszternák, Jeszenyin és még hányán) versei azért is olyan megszerkesztettek, mert a létező világában csak a műalkotás biztosíthatta az emberi rendet, a görög eszményű kalokagathiát. Jó lenne, ha egyszer egy kötetben olvashatnánk (időrendi jegyzettel) Baka István fordításait, s akkor választ kaphatnánk a versek kapcsán megfogalmazódó kérdések (allúzió, reminiszcencia) egy részére. A Vadszőlő, a Változatok egy orosz témára, az Orosz szonettek betegség-versek, de nem a lírai énhez kapcsolódnak, hanem a lírai ént megnyomorító korhoz. A Dosztojevszkij-hősöktől származó huszadik század emberének fájdalmas életbölcselete szólal meg ezekben az alkotásokban, s a létmeghatározás fintora: „Ezek a versei csak fordításban léteznek.” Kérdés, hogy Arszenyij Tarkovszkij életműve és személyisége milyen mértékben kapcsolódott az orosz szimbolistákhoz (például Innokentyij Annyenszkij, Andrej Belij, Alekszander Blok, Vjacseszlav Ivanov és Milail Kuzmin költészetéhez), akiknek verseit az utóbbi években fordította a szerző (Orosz szimbolista költők, szerk.: Fejér Adám, Szeged, 1995.). Ezeknek a kötött költeményeknek azonban nemcsak az orosz alkotókhoz van köze. Egyre inkább úgy tűnik, hogy igaz a történészek állítása - és Ady Endre sejtése -, hogy a magyarság ebbe a régióba is, és amabba a régióba is tartozhat, ám ez a komp-ország - lét inkább a kelet-európaihoz közelíti. S ez a felismerés az emlékek rejtette értékek és az eltávolodott idill nosztalgikus fényében, hangulatában érthető meg, sejthető meg leginkább. S akkor a vadszőlő levele is megkapja külön jelentését. Gecsemáné A ciklus hat verse sajátos alapállású párbeszéd: valamenyi mű alaphangját megadja a cikluscímadó költemény apokrif kételkedése, a szenvedés és az elárultatás élményétől, jövőjétől megrettenő ember lázadása. Apokrif, mert Baka István lírai énje ateista alapállásból közeledik Istenhez; ám lázadásának egyedisége (mert művi, mert egyéni sorson alapul) mégis rokonítja mind az Ószövetség, mind az istenes versek szerzőivel.
