Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 2. szám - Feld István - Koppány Tibor: Az ozorai várkastély
Az első századokban jellegtelen faluból tehát a 15. század első negyedében építtetett Ozorai Pipo országos méltóságainak megfelelő, reprezentatív uradalmi központot. Itt állt a Rinaldi degli Albizzi firenzei követ által 1426-ban megcsodált fényes castello, amely mellett hasonlóan fényes plébániatemplom s közelében minorita kolostor volt. Pipo építkezései, a vásártartási jog és az azt követő városi jogok az egykor kis falu számára hatalmas fejlődés lehetőségeit jelentették. Pipo 1426-ban bekövetkezett halálával székhelyének fejlődése megszakadt, mert az uradalmat öröklő özvegy Ozora várát, Ozora és Dalmand mezővárosokkal és 19 faluval 1438-ban Hédervári Lőrinc nádorra hagyta. Az ország egyéb részeiben még számos birtokkal rendelkező Héderváriak számára Ozora egy volt a sok uradalmi központjuk között, így a mezőváros épületei a középkorban a Pipo idejében kapott formában éltek tovább. 1491 novemberében Ozorát a Mátyás halála után az országba törő Habsburg Miksa hadai szállták m(eg. A várat elfoglalták és az oda menekült Hédervári Miklóst és fiát, Ferencet fogságba ejtették. A német seregek visszavonulása után a Héderváriak II. Ulászló királytól a birtoklásuk jogának megerősítését kérték, mivel a vár ostroma alkalmával okleveleik megrongálódtak. Ozora vára ezek szerint 1491 őszén állta ki az első ostromot, amelyben úgy látszik, meg is sérült. Talán ez is oka lehetett annak, hogy Hédervári Ferenc 1500-ban húszezer arany kölcsön fejében zálogba adta Ozorát sógorának, Rozgonyi Istvánnak, majd 1506-ban Batthyány Benedek kincstartónak. A nándorfehérvári bán tisztét viselő Hédervári Ferencet 1521-ben a vezetése alatt álló, a déli országhatár létfontosságú végvárának feladásáért fej- és jószágvesztésre ítélték. Elkobzott birtokai közül Ozorát II. Lajos király Thurzó Eleknek és Jánosnak adományozta. Az adomány azonban papíron maradt, mert a Mohács előtti esztendőkben már nem lehetett végrehajtani az ítéletet. Hédervári Ferenc még 1524-ben is Ozorán élt. A mohácsi vész után Hédervári a nemzeti király, Szapolyai János pártjára állt, aki ezért még 1526-ban megerősítette őt Ozora birtoklásában. 1530-ban kelt végrendeletében a várat a hozzátartozó uradalommal együtt feleségére hagyta, annak halála esetén pedig Werbőczy István kancellárra. Ezt a végrendeletet János király is megerősítette. A királyi jóváhagyás ellenére Hédervári halála után a Somogy mellett Tolnát is hatalma alá gyűrni akaró Török Bálint ostrom alá vette Ozorát, de a familiárisai által vezetett ostrom akkor sikertelen maradt. A védekező özvegyet János király vette oltalmába és 1533-ban maga is Ozorán vendégeskédett. Török Bálint továbbra sem adta fel a reményt Ozora és uradalma megszerzése érdekében. 1536. január 31-ón a fehérvári keresztesiek konventje előtt egyezséget kötött Werbőczy Istvánnal, melyben szabad kezet biztosították egymásnak dunántúli birtokszerzési akcióikban. Ennek alapján 1537 január végén vagy február elején Török Bálint csapatai megrohanták Ozorát és Hédervári özvegyét második férjével, a köznemes Oroszy Mátéval együtt kikergették a várból. Az ügyből keletkező hosszú pert a János király pártjára térő Török Bálint végül is azzal nyerte meg, hogy a tíz évvel ezelőtt már érvénytelennek nyilvánított 15 21 -es birtokelkobzó ítéletet sikerült újra érvényesíttetnie. Ő maga már 1537. február 5-ón a „mi Ozora várunkból” keltezte Bakics Pálhoz írott levelét. A két ostrom újból megrongálta a várat, amely amúgy sem lőhetett erős. Újjáépítésére még sor kerülhetett, erősítésére már aligha, Török Bálintot ugyanis 1541-ben fogolyként vitte Isztambulba a szultán. Felesége Ferdinánd király oltalmába ajánlotta a család várait, köztük Ozorát is, amely két év múlva, Fehérvár elfoglalása után a török hódítás torkába került. 1544 tavaszán a budai pasa bevette Simontornya és Döb-6
