Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 2. szám - Feld István - Koppány Tibor: Az ozorai várkastély
rököz várait, majd nagy seregével Ozora alá szállt. A várkastély bevételét az utolsó pillanatban egy Fehérvár ellen indított magyar pllentámadás hiúsította meg. Martonfalvay Imre deák, Török Bálint szigligeti és pápai provizora így emlékezett meg az ostromról: „ . .. Ozora vára is megszabadnia, annyira mongyák, hogy megtörték volt, talán csak az napon is megvették volna, ha el nem kellett volna futniok alóla „A megtöretett Ozora várának!’ újjáépítése érdekében Martonfalvayt Bécsbe küldték Salm Miklós generális, magyarországi főkapitányhoz, „de akkor semmit sem adhata, irest kelleték haza fáradnom” - írta. Az ostromban megtört Ozora elfoglalása nem sokkal ezután mégis megtörtént, egy 1545 júniusában kelt török összeírás szerint 93 főnyi őrségét Fehérvárról helyezték oda. Istvánffy Miklós krónikája szerint a török közeledésének hírére magyar őrsége elhagyta, az üresen hagyott várkastélyt a török ostrom nélkül foglalta el. A Tolna megyei várak közül utolsónak elesett Ozora ezután török végvár lett, Tamásival, Döbröközzel, Pincehellyel, a somogyi Hidvéggel és Endréddel együtt, Simontomya vára fősége alatt. Helyzetét, sorsának alakulását nem ismerjük. A végvár alatti település pusztulására jellemző, hogy 1563-ban már csak 6 adófizető ház volt Ozorán, az egész uradalomban pedig 105. A század végére valamivel javult a helyzet, az 1580-as években 148 házat írtak össze az Ozorához tartozó falvakban. A várkastély és a hozzá tartozó uradalom a török hódoltság korában is az enyingi Török család birtokában maradt. A 17. században leányágon a Nyáryak, tőlük pedig az Esterházyak örökölték. A jobbágyok adóját a török mellett ők is beszedték. 1669-ig zálogbirtokosoknak adták, attól kezdve azonban saját kezelésbe vették, összeíratták az uradalom falvak és jobbágyságát. Buda, majd Fehérvár visszavétele után a Tolna megyei várak is felszabadultak a másfél évszázados török uralom alól. Ozorát kemény ostrommal vették vissza, erre vall az 1688-ban felvett összeírás, amely szerint a vár kőből épült négyszögű építmény, amelynek csak három oldala áll, a negyediket az ágyúgolyók félig ledöntötték. Egy ugyancsak ebben az időben készült leírás szerint valaha nagyon szép várkastély lehetett, de akkor teljesen romos volt. őrség állomásozott benne, amely 200 magyar és rác gyalogosból állott. 1690-ben a várkastély melletti ősi templom is romos volt. A falu lakossága 49 újonnan és falusi módra fából épített házban lakott. 1702-ben, amikor Esterházy Pál nádor somogyi és tolnai birtokait részletes]en összeírták, az ozorai egykori végvár még mindig „puszta”, tehát romos és elhagyatott volt. A települést tulajdonképpen 1714-ben szervezték újra az Esterházy-uradalmon belül. A várkastély életében ez mitsem jelentett. Ozora mezőváros 1740 körüli összeírása szerint a törökök által lerombolt épületet 1733-ban építették fel romjaiból és barokk kastéllyá alakították. Földesurai távol éltek, a kastélyban az uradalom vezetőinek lakása és hivatalai voltak, részben börtönnek és magtárnak használták. A 18. század végén teljes egészében magtárrá építették át. A várkastély régészeti kutatása során az épület részletes építéstörténetének, elsősorban középkori formájának felderítését tűztük ki célul. A munka első három évében egyrészt a ma is álló falakat vizsgáltuk, másrészt ásatást kezdtünk az épülettömb udvarán és külső környezetében, a már elbontott építményük, feltöltési és pusztulási rétegek felderítésére. Ennek során nem csupán a vár műemléki helyreállítását tervező építész számára szolgáltathattunk fontos adatokat az egykori várkastélyról, hanem egyúttal jelentős építészet- és művészettörténeti megfigyeléseket is tettünk. A későbarokk kapurizalittal díszített déli homlokzatról megállapítottuk, hogy szinte teljes egészében a 18. századi újjáépítésből származik, s több építési periódusban nyerte el mai formáját. A középkori egyház • helyén felépült barokk plébániatemplom felőli, nyugati homlokzat azonban már túlnyomórészt középkorinak bizonyult. 7
