Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 2. szám - Feld István - Koppány Tibor: Az ozorai várkastély
FELD ISTVÁN-KOPPÁNY TIBOR Az ozorai várkastély A magyarországi protoreneszánsz egyik legnagyobb mecénásának, Zsigmond király nagyhírű hadvezérének, Filippo Sícolarinak építtető tevékenységéről így ír a művészettörténeti kutatás: „Ozorai palotája és annak temploma, a minoriták kolostora és temploma, a lippai lstván-templom, a székesfehérvári kápolna, a váradi Corpus Christi kápolna, az ő és rokona, Andrea Scolari váradi püspök alapításai elpusztultak és így a reneszánsz első magyarországi formáiról fogalmat már nem alkothatunk, viszont ezeknek az emlékeknek hatása óriási lehetett Magyarországon.” A felsorolt épületek, a Scolatiak történeti forrásokban említett, állítólagos 180 templomalapítása, a lippai kórház és temploma, a váradi és fehérvári kápolna valóban elpusztultak, a 18. és 19. századi bontások áldozataként eltűntek az ozorai kolostor maradványai is. Filippo Scolari - vagy ahogy kortársai nevezték: Ozorai Pipó - palotája vagy inkább vára azonban nem pusztult el, magtárrá alakítva ma is ott magasodik Ozora házai felett. A nagyméretű, kétemeletes és zártudvaros épülettömböt Genthon István műemlékjegyzéke éppúgy megemlíti, mint Gerő Lászlónak a magyarországi várépítészetről szóló műve. Dobroslava Menclová a közép-európai szabályos várakról írott tanulmányában a 14-15. századi várkastélyok között történelmileg a legértékesebbnek minősíti. „Talán éppen Ozora vizsgálata vethetne fényt a magyarországi várkastély fejlődéstörténetére, - írja - annak az olasz építőmüvészettel való kapcsolataira és a magyarországi protoreneszánsz problémáira.” Művészettörténet-Írásunk és műiemlékvédelmünk mindezek ellenére sokáig nem figyelt fel az ozorai várkaistélyra, mert azt elpusztultnak vélte. Sok évi előkészítő munka után 1981-ben indult meg a vár helyreállítását megelőző kutatómunka, amely egymással párhuzamos, több irányú kutatást jelent. A várra és építtetőiére vonatkozó történeti adatokat az 1963-ban készített első felhasználási javaslat óta sikerült összegyűjtenünk, először ezeket ismertetjük. A firenzei származású Filippo Scolarit 1398-ban iktatták Ozora birtokába. A tíz faluból álló uradalom a faluról elnevezett Ozorai családé volt, Scolari a család utolsó tagjának, Borbálának kezével kapta meg. Az ország pénz- és hadügyeiben, sőt Zsigmond király külpolitikájában is tevékeny szerepet betöltő Filippo a 15. század elején itt, az akkor még ugyancsak jelentéktelen Sió-parti mezővároskában építette ki magyarországi birtokainak központját s egyben családi lakóhelyét. 1399-ben vásártartási jogot szerzett Ozorának, 1400-ban pedig a városka plébániatemplomának kapott pápai búcsúengedélyt. 1416-ban adta ki Zsigmond azt az oklevelét, amely szerint Pipo az országban lévő bármely birtokán, különösképpen Ozorán, tetszése szerint építtethet akár várat, akár várkastélyt. Két évvel ezután minorita kolostort alapított Ozorán, ugyanebhen az esztendőben további egyházi kiváltságokat szerzett a valószínűleg ezt megelőzően általa újjáépített Szt. Margit plébániatemplomnak, 1420-ban pedig a melléje emelt Szt. Anna kápolnának. A családi székhelyül emelt várat 1426-ban említik először, castrum Ozora néven. 5
