Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 1. szám - Bay Endre: A csodatevő királyfi felnőttkora - Bari Károly: A némaság könyve
A csodatevő királyfi felnőttkora (Bari Károly: A némaság könyve) Nem mind en napi isots a Bari Kárólyé. Első kötete, a Holtak arca fölé tizenhét évesen hozta meg számára a sikert. Diadalúton vonult végig a országon, is két év múlva második kötete is elhagyta a nyomdát. Tágas mezőn olvastam könyvét, mint egy jól formált épület, vagy egy szép fa, úgy illeszkedett a tájba. A lelki hatások nemhogy kioltották volna, erősítették egymást. A siker csúcsa egyben a bukás kezdete: sok keserűség éri; nem a mi feladatunk eldönteni, 'kinek a hibájából. így vall erről e mostani kötetében: ha azt mondják: megtörtem, ne higyjétek, s ne higyjétek, ha mondják rólam: ?negszakadt útja, földmélyre züllött, (...) üzenem nektek, élek s írok . . A második kötettől a mostani harmadikig tíz évet kellett lemorzsolnia életéből. A gyökerek közösek, a hajtások nagyon is mások! Mennyire más ez a világ; csikófutása lassul... A köteteim ritkaságszámba menően találó. Jelenti az eltelt tíz esztendő termését, a csupán tizenkilenc verset - közülük egy nem is vers», hanem mese - felölelő kötetecskét, s valamit alkotói módszeréből is: „Számomra a versírás küzdelem - nyilatkozta - úgy érzem néha, hogy gyöngyhalász vagyok, akit hosszú, nehéz vaslánccal terhelve is; kínlódva, vonagló testtel, fuldokolva tér vissza a mélyből, de görcsösen összeszorított tenyerében mindig ott van a gyöngyszem. Megszenvedek minden szóért, minden vesszőért; gyakran van úgy, hogy fél évbe is beletelik, amikor egy-egy vers végére pontot teszek.’’ Küzdelme a némaság ellen lankadatlan. Nem szavakban, képekben él ez a világ, üzenetét hordozza egy ritka költősorsnak, mely egy sajátos etnikum különleges kultúrájából nőtt Iki. Ez a képiség teszi érdekessé, vonzóvá líráját, de egyben le is «szűkíti azt. Gondolatisága kimélyítetlen, mondandója filozófiádon. A képi látásmód kizárólagossága nem enged teret a fogalmakkal váló bűvészkedésnek, a képek mögött nem mindig sejlik föl az olvasónak szóló üzenet. A 70-ies 80-as évek megrázkódtatásai művészetünket a korábbinál politikusabbá formálták. Fiatal költőink - a fejlett országok eszményeihez állanak közelebb - kevésbé közösségi indíttatásúak. Bari Károly hozzájuk csatlakozik, bár talán szándéktalanul; közösségi gondok, gönci »latok csak nyomokban merülnek föl verseiben. A mélyértelmű mondandó hiánya nemzedéki jelenség - a kivételek épp emiatt emelkednek nemzedéktársaik fölé - költőnk inkább az átlagot képviseli. Babits beszélgetőfüzeteiben írja egy helyütt, Weöres Sándornak; ahhoz, hogy a mondanivaló megjöjjön, idő kell. Napjainkban mintha másként állna: az első kötet mondandója gazdagabb a sorban utána következőkénél, s csak sokára éri el - ha ugyan eléri - az egyszer megtalált, de 'elveszített, figyelemre érdemes színvonala a ifjú (vagy már nem is olyan fiatal) költő. Persze vannak értékeik a második, harmadik köteteknek is . .. Szerelmi költészetének erotikus töltése fölülmúlja minden eddigi versét. Erotikuma költői marad, távol áll karunk mételyétől, a szívet mérgező pornográfiától: Egyszarvú ágyékom az éj arénájában, szétnyító combjaid közül kitüremlő vörös [rügy ec skér e meredve: a vágyak vesztőhelyén virágzóra, tusakodni fölkínálkozó öled öntudatlan sziromvicsorgására (Hajnalkötöző ) Micsoda merész szavak! Néhány éve, évtizede alighanem kiadhatatlan lett volna ez a vers. Ma más a helyzet; a pornográfia áradatában nem állhat meg az anakronizmus veszélye nélkül a magos költészet sem a bevett, megszokott eszközöknél: a búzatenger-mozgású fiúk, akiknek ágyékuk duzzadt piros kalászából ölek edényeibe morzsolta a magvakat az éj Érdekes a Páva története című meséje. A történet iszerint a tarka madár egykor csúnya hamuszürke lény volt. Szaladt full öz-fához, hogy megszépítené. Erre egyedül az ördög vállalkozott, szépségéért - melyet végül elnyert - nagy árat kellett 77
