Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)

1984 / 1. szám - Simon Károly: Újabb nyomozati adalékok a Szimák-ügyben

Szmodics Zoltánt hétévi szakolcai tanárkodása után a VKM 1913. augusztus i-ével saját kérésére helyezte át a dombóvári kir. kát. gimnáziumihoz. Gimnáziumunk ebben az esztendőben „Ő császári és apostoli királyi Felsége május yán kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatva” szerveződött. Az új iskola tanügyi szervezését és vezetését a minisztérium Nessl Alajos igazgató (volt lőcsei kir. kát. főgimnáziumi tanár) kezébe adta. Nessl Alajos nyár elejei Dombóvárra helyeztetését még három tanerőé követte: Szmodics Zoltáné Szakolcáról, Pável Ágostoné Tordáról és Schneider Andrásé az egyetemről, Pestről. Az alakuló, egyelőre négytagú testületben Szmodics és Nessl a legidősebb s pedagógiában is legjáratosabb nevelő. Beosztásban: Szmodics „gimn. r. tanár”, Pável „gimn. h. tanár” és Schneider „gyak.” gimnáziumi tanár, aki igy korban és pedagógiában egyként benjaminja a „katholikus jellegű főgimnázium” első tanári karának.

A dombóvári gimnázium első, 1913/14-es tanévében tehát Szmodics Zoltán és Pável Ágoston a testület gerince. S itt, Pável személyénél kell most egy kis kitérőt tennünk. Péter László is írja: „Nem érdektelen mozzanat az sem, hogy nem csupán együtt tanárkodott, de együtt állott a fegyelmi bizottság elé is Pável Ágostonnal, a későbbi kiváló néprajztudóssal, a szombathelyi múzeum igazgatójával, Móra Ferenc barátjával, a szegedi egyetem magántanárával.” Igaza van Péter Lászlónak, ténylegesen „nem érdektelen mozzanat” ez, nemcsak Szmodicsra és Pávelre, de egy újabb adalékkal Szegedre figyelve sem;

Szmodics Zoltán hazakerülve ugyanis azzal a nála 11 esztendővel fiatalabb cankovai (vashidegkúti) születésű, vend származású Pável Ágostonnal találkozott, aki a budapesti bölcsészkaron 1911 márciusában szerzett magyar és latin tárgyakból tanári oklevelet, s aki Tordáról - miképpen Szmodics és Juhász Szakolcáról - hazafelé gravitált. Azzal, aki egyetemi hallgató korában falusi szabóföldmíves édesapja csekély anyagi támogatását kiegészítve hosszú délutánokat töltött bukott diákok korrepetálásával. Akinek egyik ilyen tanítványa az a Szent- Györgyi Albert volt, aki 1941. február 6-án a szegedi (egyetem rektoraként azért ment el dr. Pável Ágoston magántanári próbaelőadására, hogy „hálával és szeretettel emlékezzék meg »szigorú, de alapos felkészültségű« volt instruktor os'ól, aki az V. gimnázium első félévében hazavitt szekundából »kihúzta« és »embert faragott« belőle.”

Az iskolaindítás tanévében a párhuzamos A és B első osztályok in fiú tanulóját bízták a gimnáziumi oktatás dombóvári pedagógus-pionírjaira. Szmodics Zoltán az A osztályba járó 5 5 tanuló - köztük: Illyés Gyula - osztályfőnöke volt, aki ott magyart heti 5, latint 6, szépírást 1 órában tanított. Osztályában tanított még az igazgató, Nessl Alajos földrajzot heti 3, tornát 2 és a „gyak. tanár”, Schneider András számtant 4, rajzoló-geometriát, 3 s természetrajzot 2 órában. A B osztály (56 tanuló) főnöke pedig Pável Ágoston volt, ahol ugyancsak a fenti tantárgyfelosztás érvényesült azzal, hogy itt Pável osztályfőnök tanította azokat a tárgyakat, amelyeket Szmodics Z. az A osztályban. Az így induló új gimnáziumnak Gyenis Antal áll. elemi iskolai igazgató szorított helyet készséggel (akkor: Esterházy utcai) iskolájában.

Szmodics Zoltán dombóvári pályaindulásánál Pável Ágoston neve mellett még Gyenis Antal állami iskolai igazgatóéra kell figyelnünk. Gyenis A. igazgató

32