Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 4. szám - Kerék Imre: Takács Gyula: A rejtett egész
Xerxesz oly gőggel áll akárcsak egykoron PANNÓNIÁNKBAN virágos kertjeinkben a kardját pengető janicsár. (Az Akropolisz fölött zúgó pilótákhoz) Takáts itt is kitűnően kamatoztatja korábbi festői, grafikai hajlamait, képességeit. A fiatal korában Rippl-Rónai, később Egry baráti köréhez tartozó költő - ahogy ezt Csűrös Miklós találóan megállapítja: „szavakkal, mondatokkal is az ábrázolásnak arra az érzéki gazdagságára és telítettségére tör, amelyet a hangok, a színek, a formák mestereinél megcsodál. ” Festői színkezelésének virtuozitását, eleven vizuális érzékletességét Montázs-sorok című rövid kis remekében csodálhatjuk meg talán leginkább: Az udvaron kellene rendet tenni. Aztán a hegyen is. Sárga kanál a kankalin, oszló fácánfarok a páfrány és enyves gyantacsepp a rügy. Beléragad a csókák lába s előgurul az elveszett dió. Kokas-taréjt mereszt a szikla, világít gyertyáin a borthozó. És udvar, hegy után itt bent is bizony nagy rendet kéne tenni. Csont kalitjából kirepült és ceruzám hegyére szállt egy pirosszámyú madár. A szavak gazdag hangulati holdudvara, tájnyelvi ízei (kokastaréj), a miniatűr képek részletszépségei mögött jól kivehető a folyamat, melynek során a külvilágból vett apró mozzanatok, tárgyak metaforikus szókapcsolatokká sűrítetten egyetlen látomássá szerveződnek. A közvetlen környezetben: az udvaron, a hegyen való rendteremtés szándéka, melyet az első sorokban jelez a költő, a világból áradó impressziók hatására nyomatékkai ismétlődik meg a természeti képek közé montázsszerűen bemetszett két sorban (És udvar, hegy után itt bent is / bizony nagy rendet kéne tenni.), de itt már a bent-re, a lélekre vonatkozóan. Mintegy a Rilke-i Változtasd meg élted! parancsa szellemében. A verset lezáró sorokban a ceruza hegyére szálló pirosszámyú madárral a mindennapokat megszépítő, átlelkesítő költői ihlet csodájából sejtet meg valamit az olvasóval. Láthattuk tehát, hogyan táplálja-élteti a természeti világ flórájának, faunájának kimeríthetetlen változatosságával ezt a költészetet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Takáts valamiféle hűvösen objektív, a környező táj, a természet tárgyait, jelenségeit ridegen leltározó személytelen lírát művelne. Tárgyak, jelenségek, növények, állatok, égitestek, képzőművészeti alkotások a költő hangulatainak, érzelmeinek, gondolatainak közvetítői; mindig emberi tartalmakat, mindannyiunknak szóló üzenetet hordoznak. A növényi vegetáció tavaszi megújulásában kimondatlanul is benne van az emberi újjászületés reménye is: Először ők hozzák a hírt Mindig ők a kerti és erdei füvek hozzák az óriás gyökér-kígyók előtt az élő értelemről A nagy mondatból zölden sziszegve ők nyújtják az almát Az első szó övék És jácint beton tövében is a tölgy ágak alatt a fű parancsa megtestesül Tett lesz és remény (És jácint, beton tövében is) Realitás és látomásosság egyidejű jelenléte hatja át költeményeit, melyek legtöbbször a kínai, japán tusrajzok, festmények leheletfinom vonalaira emlékeztetnek. Képei, metaforái egyaránt mozgósítják az érzékeket és a képzeletet, konkrét és elvont, köznapi és tündéri harmonikus egységbe olvad az ilyen sorokban: „ de mégis mintha tündér lengne!bikák szarván s a nád felett. ” (Magyar paraván-képek); „hüllők és hullák és lösz porán! búzából jön s fólszáll az angyal" (Pohár aljijelenések); „záporoz a szálas csillag-esö/s gyönyörködik a réti imola." (Valami vonzás vetületében) Ez a kettősség teszi magától értetődővé számunkra, hogy a balatoni, Bece-hegyi tájban oly otthonos természetességgel mozognak a görög, latin mitológiák istenei: Ámor, Bacchus, Ceresz. (Pincémben véletlen két isten találkozik, Szertartás) Görögországi utazások emlékét vetíti a képzelet a „barlangok és templomok körül!hódító musttal” érkező ködre. (Akárcsak Delphiben) A győzelem hírét hozó szárnyas Niké-szobor az alkotó ember erejének szimbólumává nő: A test épít, bár maga pusztul és fólralga lassan azt a szobrot, melynek szárnya akkora, hogy vele egyszerre nyitják a földet itt és ott az eget az istenek és az emberek?! (Nike?) 63
