Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 4. szám - Simon Károly: Kérelem - panasz - pör - egy kisparaszti családi levéltár jeles lapjairól
KERELEM Fő Magoságú kegyelmes Esterházy herczegi hitbizományi javak közp. igazgatóságának Kismarton Mél alázattal könyörgünk Fő Magoságu kegyelmes Herczeg urunknak mi Somogy Pulai ur béresek kéijük hogy határunkban levő Herczegi föld rét legelő szóval a mi csak van Herczegi birtok Méltoztasék bérben nekünk oda adni. Mi úrbéresek a legnagyobjó akarattal azon leszünk és felelőséget váloljuk magunkra hogy a feltételeket pontosan teljesíteni fogjuk. Az előleges fizetést és az árendát mindenkor rendesen fogjukfizetni, a föld trágyázását és a termelés változtatást rendesen fogjuk gondozni. Kérvényt már rég akartunk küldeni de nem engedte a Plébánus ur és a Jegyző urankazzal biztatak hogy kérvény nélkülis meg kapjuk Könyörgünk az Esterházy herczegi hitbizományi javak közp. igazgatóságának vegye igénybe ezen kis kérvényünket mivel Fő Magosságu kegyelmes Herczeg urunk is meg ajánl óta hogy a mivel lehet segíteni fog rajtunk. Jegyzet:- a két impúrum szövegében teljesen azonos, bár a kismartoni hercegi címzés csak az egyik piszkozat hátlapján olvasható;- a kérelemben a földéhség enyhítése, a parasztföld határainak tágítása tekintetében itt csak egy remélt birtokszerzés haszonbérleti módjával találkozunk;- a Somogy Pulai határ ekkor 1770 kh. községi + 969 kh. Esterházy birtokhoz tartozó földterület volt;- nem véletlenül kéri ebben az időben könyörgéssel és ígéretekkel B. I, József a maga és falujabeli „úr béresek” nevében a „Herczegi föld rét legelő” árendába adását. A Kapós-völgyében - Pula községben is - kialakuló s fejlődésnek indult állattenyésztésnek egyik fontos termelőeszköz bázisáról, a rét-, legelő földbázisnak (ami akkor 287 kh. községi rét és 57 kh. ugyancsak községi legelő terület) 10 k holdnyi meghosszabbításáról volt szó;- a kérelemből kitűnik, hogy a Plébánus ur és a Jegyző urak nem szimpatizáltak a földmívelők ilyesféle beadványával, mert azok földgondjainak megoldását „kérvény nélkülis” elintézhetőnek vélték;- a kismartoni Esterházy hercegi hitbizományi javak központi igazgatóságának válaszát Heller kir. tanácsos, közp. igazgató aláírásával 1899. febr. 27-én keltezetten 352/899 sz. alatt március 2-án kapta meg a beadványozó, amelyben „... beadványukra értesítem Önöket, hogy a pulai határban fekvő 10 holdnyi urad. rétterület megvétele iránti ajánlatuk el nem fogadható.” Tehát Baranyóék kérelme (mint akkoriban annyiszor másoké is) szűkszavú hercegi elutasításban részesült;- maradtak számára tehát azok a földszerzési módozatok, amelyeket 1867 novembere - apja halála - óta a család- és birtokalapító már eddig is beváltan folytatott. Vagyis: az apai hagyatékból a „testvéri osztályrészek” bagón való megvétele; a vele együtt otthon s birtokon belül maradt és gazdaságilag legerősebb testvérbáttyával, Ferenccel először még közösen megvásárolt s egyideig azzal közösen is művelt földvétel; később általában a dombóvári vasutas-földmívelő vagy iparos-földmíves kétlakiaktól már önállóan megvett „bontavai” 1-2 holdak, valamint a törpebirtokosságból kiszorítottak árendába bocsátott parcellás földdarabkáinak használati megszerzése; 14
