Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)

1984 / 1. szám - Demény János: Bartók "piktor" földije: Herman Lipót

korában tartotta egyik első koncertjét szülőfaluja Cencinger szállodájának nagytermében. Ott ismerősök (Jurkovicsék, Bayer ék, Simonsicbék)-ről is szó volt s később fél a nagy portól, „mely »asztmát« (tudom is én mit!)” okozhat. Tehát a nagyszentmiklósiakkal és a nsztmiklósi nagy porral 8 éves korán túl is lehetett érintkezése.

Ez ama sejtésem szempontjából fontos, hogy művészemberre szülőfaluja némi befolyást gyakorol, mikor már művészetét gyakorolja. (Ez talán nemcsak a vizuálisságra beállított festőre, hanem a hangokra s hangulatokra predesztinált igen tehetséges zenészekre is vonatkozik!)

Természetesen az életrajzkutatónak közelebbről is látnia kell egy ilyen község külső formáit s embereit. Meg kéne ismernie Bartókék lakóhelyét - a gazdasági iskola épületét ott a német község végében (talán az utolsó ház a vagy 3 kilométer hosszú Epreskert uccában), ahol betegsége miatt édesanyja tanítgatta 5 éves korában az első elemi osztályok tananyagára, hatni a katolikus elemi iskolát (azt hiszem idejárt a kisfiú) a hatalmas katolikus templom tövében. A gróf Nákó Kálmán kastélyát a gyönyörű, exotikus fákkal bővelkedő parkkal, melyen a pár lépés szélességű Aranka patak vize folyik keresztül. Nákó felesége festőnő- Gyertyánffy lány - gyönyörű asszony, főleg cigányokat festett - egyik képe ki van állítva a Nemzeti Galériában -, de híres külföldi művészekkel tartott érintkezést. Lenbach festette az arcképét és Amerling, aki talán tanárja is volt. Látni kellene a nagy Cencinger szállodát, a Fő ucca fontosabb épületeit, a takarékpénztárat, a grófi gazdasági épületeket, a jószágigazgató szép épületét s Bartók szüleinek baráti s ismerős köreinek eléggé elfogadható lakásaikat. Elvégre a 7-8 éves gyerek is megfordult bennük. A régi városházát a napórával (erről van is egy rajzom) s ha a vasútállomásról jöttek (mely z kilométerre van a községtől) a hatalmas vásárteret, a hat nyílású római kutat (egyetlen büszkesége a falunak), a szerb templomot a nagy kert végében a „ Berta” közkórházat, a későbbi Prochászk.a gőzmalmot. Mifelénk más épületek., szegényesek, zsúptetősök [voltakf s közel sem jöttek a német község tiszta téglaházaihoz. De ide nem is igen kerülhetett a Bartók gyerek.

De mindez csak mutató abból, amit egy életrajzkutatónak, át kell tanulmányoznia - amennyiben nagy súlyt helyez a gyermekkori benyomásokra, gyermekjátékokra (amelyek mint mondtam a festőre hatással lehetnek).

Én persze nemcsak 14 éves koromig éltem ott, hanem rj-21-ik életévemben ott is kezdtem festői pályámat ebben a vigasztalan, poros, unalmas, szinte embertelen külsejű községben. Egész bizonyos, hogy végig a pályámon nyomot hagyott. S talán, hogy később a natúralisztikus irányzatból egy romantikus fajta ábrázolásra éreztem szükségesnek áttérni - talán lehetett némi indoka a sivárságból kiszabadulni!

Hogy Bartók Béla kialakulására hatott-e a gyermekkori környezet ilymódon- azt már a zeneelmélet tudósai állapítsák meg.

A mit a Nagyszentmiklósi Közlöny 1886-88-as évfolyamáról ír, az persze nem sok tápot adhat. De úgy tudom, hogy később egy Felső-Torontál című lap jelent meg községünkben évtizedeken keresztül. Abban a Bartók családról nem volt említés téve? (Nevezetesen az 1903 éviek, a mikor ama bizonyos koncert létrejött?) Vagy a Temesvarer Zeitungban?

23