Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)

1984 / 3. szám - Krizsán László: A politikus Madách

A főbiztos tehát 1849 elején - ellentétben Belitzky állításával — beszüntette tevé­kenységét. De korábbi munkájának gyümölcse éppen ezekre a számára tétlen napokra érik be. Az a gerillacsapat hallat magáról, amelynek toborzásában és felszerelésében Madách oly kiemelkedő feladatokat vállalt: 1849. február 23-án az o ztrák sereg há­tában Debercsénytől Szécsényig erős gerillatámadás történt. Gerillaakciók voltak Lo­sonc térségében is. Nevezetes a losonci rajtaütés, melynek egyik vezetője Boty Miklós, igen közel állt a Madách családhoz. És a gerillasereg, amielyet a katonaság kötelékébe annak idején nem fogadtak be, ám Nógrád katonai elöljáróinak bölcsessége folytán mégis együtt maradt, április 11-én a honvédék oldalán részt vett Balassagyarmat visz­­szafoglalá sában. Ettől kezdve Madách újra a szabadságharc küzdő katonája. 184g. június 6-án a forradalom és szabadságharc egyik legdrámaibb, legradikáli­sabb és legbátrabb hangú kiáltványát írta alá, melyben fegyverbe szólítja a dél-nóg­rádi községek népeit a közelgő orosz hadsereg ellen. „Nagy Oroszi Városa, Horpács, Berinke, Berki Terecske községi Bíróinak s közönségének! Az elűzött zsarnokság, alávaló ármánya utolsó segéd eszközéhez készül folyamodni; az embertelen Oroszt akarja nyakunkra hozni. . . Most akarja nyakunkra hozni, hogy az alig felszabadult ország rá ne érjen megerősödni, felvirágozni. De a magyar nép eddig is megmutatta áldozat készségével, hogy érdemes a szabadságra, melynek ne­héz harcait kell előbb kivívni, hogy édes gyümölcsét élvezhessük, bízik hát Istenbe a magyar kormány és véle minden igazmagyar, hogy ezen bajon is szerencsésen keresz­tülvezet, ha a többi bajon keresztül vezet, csak önmagunkat ne hagyjuk el, ezt pedig nem fogjuk tenni. . . Hadseregünk nagy és vitéz, ha a nép is gyámolítja, győzhetetlen. A kormány tehát a betörés esetére általányos népfelkelést rendelt és az előkészületeket mindjárt sikereim parancsolta, hogy ha az eset beállna, készen legyünk, ne akkor kap­kodjunk mindenhez■ Ezen előkészületek tételére a megye választmányokat rendelt, kik mindenről a helyszínén fogják a népet a teendőkről kitanítani, felvilágosítani, s a szük­séges összeírást megtenni itt közlöm a megjelenési időt minden helyen a végből, hogy akkorra a lakosság legnagyobb része szoros felelet terhe alatt összegyűljön, s az ösz­­szeíró választmány működését elősegíteni hazafi sőt emberi kötelességének ismerje. Megjelenik a küldöttség órakor órakor órakor Nagy-Orosziban Horpács on B. Berinke Berki T ereskén fűn. Jún. ]ún. ]ún. Jún. 11-én dél 11 11- én d.u. 4 11-én d.u. 6 12- én dél 10 órakor 12-én d.u. 4 órakor Csesztvén, 184g. jún. 6-án Madách Imre sk. kiküldött választmányi tag”28 1848 júliusa óta ez alkalommal immár ötödször végzi Madách a hadfelszerelés nehéz munkáját, amely italán a legnehezebb volt azon feladatok sokaságában, melyek­kel e viharos napok terhelték meg gyenge vállait. Ezúttal mint sorozóbiztos toboroz a megye déli területén, ahol korábbi - katonai főbiztosi - működése révén - ismert és megbecsült vezető íférfia a megyének, a forradalmi közigazgatásnak. A cári csapatok betörésének híre családi birtokán, Csesztvén éri. Innen bocsátja hát ki idézett felhívá­sát, melynek minden mondatából árad a forradalmár, a szabadságharcos bátorsága és eltökéltsége, de árad a politikus bölcsessége és sugárzik a haza iránti rajongó szeretet érzése. Ugyanakkor mély felelősségérzettől áthatott, mélységesen emberi dokumentum

Next

/
Thumbnails
Contents