Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 2. szám - Andorka Rudolf - Balázs Kovács Sándor: A háztartások jellemzőinek és azok változásának vagyoni rétegek szerinti különbségei Sárpilisen (1792-1804)
Tehát i2 év alatt a népességnek 14 százaléka halt meg és 22 százaléka elvándorolt. Az elvándorlók közül 23 személy házasságkötéssel kapcsolatban költözött e' házastársa lakóhelyére. 68 személy pedig a teljes háztartásával együtt távozott el Sárpilisről. (Összesen 23 háztartásnak nincs „utóda” 1804-ben, de ezek közül az egyik háztartásban mindkét idős személy meghalt, a többieknek minden tagja elvándorolt vagy meghalt, esetleg másik háztartásba házasodott be.) A fennmaradó 13 személy kivált a háztartásából és .elköltözött. A házasságkötéssel kapcsolatos költözés megszokott jelenségnek számított a Sárközben, hisz a négy sárközi község, valamint a -többi környező református falvak lakossága között rendszeresen volt összeházasodás. Ez a lakosság minden rétegénél egyformán előfordult. Ezzel szemben a teljes háztartások együttes elköltözése a háztartások gazdasági ereje szerint -meglehetősen eltérő volt: A háztartás gazdasági Az eltávozó ház- A háztartásokkal ereje tartások -száma elköltözött személyek száma 4 ökör 2 7 2 ökör-2-6 lő é 2-3 tehén 3 9 1-2 ló és 0-1 tehén 4 14 csak tehén 3 14-nincs állat 3 12 az összeírásban nem szerepel 7 12 összesen: 22 68 Az összeírásban nem szereplő nincstelen háztartásoknak tehát a kétharmada elköltözött, az egyedül élő 5 személyből 4 eltávozott. Az ökrös gazdák között viszont az átlagosnál ritkább volt az elvándorlás. Ennek ellenére figyelmet érdemel, hogy két nagy gazdasági erejű (2 pár ökrös) háztartás eltűnt a faluból, és hozzájuk számíthatunk még egy családot, amely az -egyik úgyszintén 2 pár ökrös háztartásból vált ki és távozott el. Tehát, ha ritkán is, előfordult, hogy gazdaságilag erős háztartások felkerekedtek és más faluban telepedtek le. Más forrásokból tudunk ilyen családos elvándorlásról ebben az időszakiban Baranya megyébe (Siklósnagyfalu, Beremend) és a Temesközbe (Végvár). A rokonságot a későbbiekben is ápolták, az elköltözöttek fiai gyakran a Sárközből vittek asszonyt a házhoz, sőt fél évszázad múltán több család leszármazottja vissza is költözött az ősei által elhagyott faluba. Az 1804-ben összeírtak viszont a következőképpen oszlottak meg: 1792-ben szerepelt az összeírásban 1792-ben kimaradt az összeírásból, de tudjuk, hogy Sárpilisen élt 1792-1804 között született beköltözött összesen 288 személy 1 személy 192 személy 74 személy 555 személy Az 1804. évi népességből 1792 után született 35 százalék és 14 százalék beköltözött. Tehát lényegesen kevesebben költöztek be, mint a-hányan elköltöztek. Ez is arra utal, hogy a föld-szűke és a nagy nép-szaporulat problémát okozott a lakosság számára. 57
