Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 2. szám - Téglás János: Adalékok egy barátság történetéhez - Babits és Dienesék levelezése
TÉGLÁS JÁNOS Adalékok egy barátság történetéhez Babits és Dienesék levelezése Babits három tanévet töltött a magyar glóbusz távoli sarkvidékén, Fogarason - melyet száműzetése helyének tartott, s Ovidiusra emlékezve, Tominak nevezett. Hétköznapjait a tanári munka, Bergson filozófiájának elmélyült tanulmányozása, görög és angol nyelvű könyvek olvasása tölti ki, és az alkotás. Dantét fordítja, meg verseket ír, több mint ötvenet. Télen, orvosi javaslatra, korcsolyázik; néha átmegy a szomszédos Chyba-cukrászdába, ahová nemcsak a „bivalytejes kávé” csábítja, hanem Emma is, a szőke felszolgálókisasszony. A nyári szünetekben kollégáival külföldre utazik, és Szekszárdra is hazalátogat. - Környezetének provincializmusa azonban nyomasztóan hat rá, úgy érzi magát, mintha „rossz levegőjű búvárharangban”l élne, ahol küldetését, hogy „civilizátor” legyen, nem tudja teljesíteni. „Itt olyan egyformán mennek a napok - írja anyjának 1910 végén -, hogy sohasincs érdekes levélanyag,”2 1911 elején magányossága és lelki válsága elmélyül: végp szakad az Emmaepizódnak, csa|k a keserű emlék és egy csokornyi vers marad meg belőle, január n-én pedig László Béla nevű tanártársa szinte a szeme láttára lesz öngyilkos. Babits kétségbeesésében „nihilistának” tartja magát, s megértő szellemi társat (keres. A barát, aki a költő kétségeit el akarja oszlatni, s a filozófia menedék<et nyújtó világába szeretné hívni - Dienes Valéria. Dienes (sz. Geiger) Valéria (1879-1978) - földije és szegről-végről rokona Babitsnak - doktori vizsgájának letétele után Párizsban tanul: matematikával foglalkozik, Bergson előadásait hallgatja Berkeleyről, Spinozáról, Plotinoszról, a „teremtő fejlődés” elméletéről, s Isadora Duncan modern táncát látva, mozdulatművészeti órákra jár. Férje, a debrecjeni születésű Dienes Pál (1882-1952) matematika-fizika szakos tanár, szintén hosszabb időt tölt a francia fővárosban. Itt szerzik meg második doktori címüket, 1908-ban. Valéria Franciaországból írt levelei 1911-től lehettek fontosak a költő számára, ettől kezdve őrzi meg a tudós asszony írásait. Találkozásukra azonban csak 1912 januárjában kerül sor Dienesék tisztviselőtelepi lakásán. Babits életében közben fontos változások történnek. Űjabb szerelmi csalódás éri: Kiss Böskével, harmadfokú unokatestvérével való házassági elképzelése - a család ellenzése miatt - kudarcba fullad. Megszabadul azonban Bogarastól, az 1911/12-es tanévben már az újpesti gimnázium1 tanára, és a szomszédos Rákospalotán lakik. Közel van már a fővároshoz, de a BÜR-vasút lassúsága miatt elég ritkán jön össze Schöpflin Aladárral, Tóth Árpáddal és a Bristol kávéházban beszélgető írótársakkal. Magánya és - mint anyjának vallja meg egyik levelében - „gyakran előforduló érthetetlen lelkiállapota”3 a Dienesékkel való szorosabb barátsága következtében kezd oldódni. Valéria ugyan rövidesen visszatér még egy fél évre Párizsba, de Pállal - aki a kisztviselőtelepi gimnázium értesítője szerint az 1911/12-es tanévben szabadságon van - sok órát töltenek együtt. Dienes Pál bevezeti őt a „szám és rend titkainak” mélyebb rejtelmeibe, a halmazelmélet világába. Ezek a tanulmányok hatással vannak Babits (Tudomány és művészet című esszédialógusára is.4 45
