Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1983 / 1. szám - Pisztora Ferenc: Regionális jellegzetességek és tájpszichiátriai sajátosságok

kezett be. A betelepülő németek zöme ágostai evangélikus volt, de bőven akadtak közöttük római katolikusok is. Az elsősorban Medinán és Grábócon szigetszerűen fennmaradt szerb családok a görögkeleti vallást követték. A magyarok egy része és a később betelepült székelyek nagy többsége római katolikus, ugyanakkor a református magyarság kisebb-nagyobb szigetei többfelé is szerepelnek a megye színes, tarka vallási térképén, ez utóbbiak hagyományosan nagyobb tömbben a Sárközben éltek. Az izraeliták jelentősebb közösségeket elsősorban Pakson, Bonyhádon és Hőgyészen képeztek a megyén belül.

Vizsgálataim alapján úgy tűnik, hogy a történelmi keresztény egyházak hivatalos dogmái, distinktiv doktrinális és kultikus sajátosságai a népi megélés szintjén - de még inkább a patológiás élményfeldolgozás során - nemegyszer elvesztették markáns profiljukat, elhalványodtak, vagy éppen egymással összemosódva mutatkoztak. A vallási transzkultúrációt és a vallási elemeknek babonásokkal való keveredését illusztrálja a következő, törvényszéki pszichiátriai eset:

N. P., 40 éves tamási születésű és lakos - aki 14 éves kora óta „nehézkórban” szenvedett, majd ahhoz társulóan üldöztetéses téveseszmékkel jellemzett paranoid pszichosisban betegedett meg -, 1906-ban kóros motivációból baltacsapásokkal megkísérelte elpusztítani a feleségét. A bűncselekmény elkövetésének miértjére vonatkozó kérdésekre - az egyébként ágostai evangélikus vallású földműves - folytonosan és mindig egyformán azt adta elő, hogy „ . . . annak úgy kellett lennie, mert az Űr Jézus és a szépséges Szűz Mária ,nekem azt megparancsolták, éspedig azért, mert ez volt az asszony méltó büntetése... a feleségem ui. engem varázsitallal meg akart rontani, hogy alattá változtasson, hogy aztán én a Tamás-i vásárban mint veszett kutya szaladgáljak... Igazolásomra elmondom, bogy az aszszony segélykiáltásaira senki sem mozdult, miután nem is mozdulhatott, ui, az Űr Jézus nem engedte, hogy az asszonynak segíthessenek. . . feleségemnek mindenképpen a temető árkába kell futnia, nem szabad szentelt földben pihennie!” A szakértői, igen részletes vélemény leírta még, hogy a gyanúsított folyton szent énekeket dalolgat és Szűz Máriát dicsőítő verseket szavalgat, e verseket egy ponyvairodalmi füzetből szedi, amelyet állandóan a zsebében hord és azt napjában százszor is buzgón olvasgatja. Vallására nézve eredetileg ugyan lutheránus, de mindig katolikus imákkal mulattatja magát, és büszkén hangoztatja, hogy „ ... különben is jobban tudok imádkozni, mint bármelyik pápista!” - Ugyancsak vallási képzetek és babonás hiedelmek egymást átható összefonódását figyelhetjük meg T. M.-né, 45 éves, sióagárdi földműves feleség 1935-ből származó kortörténetében. A római katolikus vallású és „Dementia paranoides”-ben szenvedő beteg pl. állandóan imádkozott, az olvasót visszafelé is elmondotta, s az imádság szavait magára vonatkoztatta. Ugyanakkor - de főleg a környezetében élő asszonyokban - boszorkányokat látott, akik őt kicserélték, s tönkre akarják tenni. Úgy érezte, hogy minden tagja ki van cserélve, s a gyomra hiányzik. Állandóan azt hajtogatta, hogy ezek a boszorkányok rontották meg őt, ezért követelte, hogy most ezek is gyógyítsák meg ... stb.

A pszichopathológiai tünetek közül elsősorban a befolyásoltatási és megkárosítási téveseszmék azok, amelyek a legszorosabb és legkiterjedtebb kapcsolatban állanak a babonás hiedelmekkel. Egy korábbi tanulmányunkban20 107, a Monarchia korabeli Magyarország 43 különböző vármegyéjéből származó falusi földműves beteg idevonatkozó téveseszméket tartalmazó kortörténeteit dolgoztuk fel

56