Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1983 / 1. szám - Jósfay György: Háry váratlan vendége :tanulmány Corneille: Illusion c. darabjáról

JÓSFAY GYÖRGY: Háry váratlan vendége Tanulmány Corneille: Illusion c. darabjáról A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója részére Csányi Lászlóval műsort készítettünk elő, amelynek az volt az alapötlete, hogy Háry János - Szekszárd és Garay szülötte - meghívja Szekszárdra a világirodalom legismertebb nagy hazu­­dozóit és azoknak a róluk folytatott beszélgetés keretében képernyőre kerül egy­­egy jellegzetes epizódja, meséje, nagyotmondó kalandja is. A számbavételkor azon­nal felötlött Plautus Hetvenkedő Katonája, Pyrgopolinices, Shakespeare Falstaffja a IV. Henrik-ből és Münchhausen báró, de sehogyan sem akadt társuk Európa délibb tájairól, ahol pedig Plautus hatása nyilvánvaló kellett légyen. Nyitva hagy­tuk a meghívandók listáját, és szerencsésen, mert rövidesen előkerült a déli ven­dég. Süpek Ottó professzor, még annak idején tanárom volt az egyetemen, és ő hívta fel a figyelmemet Matamorra, Corneille hetvenkedő kapitányára, akit ma­ga a szerző is, mint korabeli tipikus hazudozó katonát építette bele darabjába. Matamor lett tehát Háry váratlan vendége a televíziós találkozón, és az az érde­kes, ha fikciónkat komolyan vesszük, hogy nem is először járt Magyarországon, mint Falstaff vagy Pyrgopolinices, hanem másodszor, mivel nagyotmondásai során, amelyben természetesen a világot is végigszáguldja, dolga akadt Erdélyben is: C LIND OR: . . . Tudom ..., emiatt Önt a feldühödt perzsák Istenük szégyene miatt elátkozták. MATAMOR: Valami volt, s csupán azért nem büntettem, Mert Erdélyben magam épp elköteleztem; Es ott a föurak mentegették őket, Nyájas szavaiktól dühöm semmivé lett. (II. felv. 2. jel.) A készülő tévéműsor számára Matamor legjellemzőbb, dicsekvő jelenetét le­fordítottam, és ennek kapcsán megismerkedtem az egész művel, amely rendkívüli módon megkapott izgalmas szerkezetével, modern dramaturgiájával. 3 33

Next

/
Thumbnails
Contents