Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1983 / 4. szám - Majdán János: Szekszárd vasutat kap - 1883-ban nyílt meg a Rétszilas-Szekszárd vonal

nál rögzítették az áruraktárakat, a vízfelvevő helyeket, a távírda kiépítését és a forgalomhoz szükséges egyéb feltételeket - amelyek kiépülése után adnak csak engedélyt a vonal megnyitására. „Végre kötelesek engedélyesek a forgalmi esz­közöket, síneket és egyéb az építésnél használandó anyagokat a belföldön sze­rezni be, s ettől eltérésnek csak akkor lehet helye, ha kimutattatik, hogy azok a belföldön hasonló feltételek alatt be nem szerezhetők,”3 A magyar kormány ha­zai iparpártoló tevékenysége csengett ki ebből a megkötésből, aminek alapja a dualista berendezkedés idején - éppen a vasútépítés miatt - megerősödött nehéz­ipar, amely a szekszárdi vonal beruházásakor már el tudta látni jó minőségű áruval a társaságokat. A műszaki leírás után a forgalmat szabályozza az engedélyokmány. A kora­bei gyakorlatnak megfelelően ezen a helyi érdekű vonalon is csak nappali for­galmat engedélyeznek, s ezért a biztosítóberendezéseket nem kell kiépíteni. Két­tengelyű mozdonyok húzzák a szerelvényeket, amelyek típustól függetlenül nem tudtak sok kocsit továbbítani. A teherforgalmat a Budapest-Pécs társaság ko­csijaival bonyolították le, míg a személyforgalomnál a fővonalakon meglévő négy helyett csak két osztályba sorolt kocsik közlekedtek. „Az i. és z. osztályú ko­csik az i-ső rendű pályákon használt másodrendű kocsikhoz hasonlóul szereltet­nek fel. A 3. osztály részére oly kocsik alkalmaztathatnak, milyenek a többi pá­­pályákon a 4. osztályra nézve előírván. Azonban padokkal látandók el.”11 A mi­nisztérium meghatározta a díjszabást is, miszerint a legmagasabb tétel szemé­lyenként és kilométerenként első osztályon 5 ezüst korona, a második osztályon 3,5 ezüst korona. A maximált árak mellett lehetőséget kapott a működtető társu­lat, hogy a forgalom növekedése esetén a díjak „időközben leszállíthatok”,5 Ezt a leszállítást minden fuvarozónak és utazónak egyaránt biztosítani kellett, nem tehettek különbséget. A csökkent árakat legalább három hónapig ki kell próbál­ni, s ha ez a döntés nem eredményezte a forgalom növekedését, csak azután sza­bad visszaállítani az eredeti díjszabást. Pontosan szabályozzák a vasúttársaság szerepét rendkívüli helyzetekben, a különböző fegyveres testületek szállításával kapcsolatban, s az állami tisztviselők és vasúti alkalmazottak és szolgáik utazási ügyében, akik ha „a hatóság megbízását igazolják, úti málháikkal együtt ingyen szállítandók”'.6 A kormány - és az általa működtetett szakmai szervezet - egyfelől jogosult a pálya ellenőrzésére, az országos érdekek mindenkori képviseletére (de csak az igazgató tanácsban, nem rendeleti úton), s ha a műszaki vagy gazdálkodási fel­tételeket nem tartják be, akkor megszüntetheti az engedélyt. Másfelől garantálja az aláírástól számított 70 évig a működési jogot, ezen belül tíz évig nem kell fizetni szállítási adót. Amennyiben valamilyen ok miatt állami kezelésbe kerülne 0 vonal, akkor garantálja a teljes kártalanítást, amit pontosan meghatároztak, hogy mire terjed ki. A társaság az engedélyokirat kiadása előtt köteles 50 ezer forintot letétbe helyezni az állampénztárnál, amit a pálya megnyitásakor vissza­kap. Ugyanakkor „kötelesek a részletterveket az engedély jogerőre emelkedése napjától számított egy hónap alatt a kormánynak előterjeszteni, s az építkezést a pálya közigazgatási bejárása eredményének jóváhagyásától számított egy és fél év alatt befejezni, s a pályát a közforgalomnak átadni”? Az okmányok kiadását követően május 4-8. között a szakértői bizottság be­járta a tervezett pálya útvonalát, s műszakilag kivitelezhetőnek találta azt. A 66

Next

/
Thumbnails
Contents