Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 4. szám - Radics Károly: Hogyan vagyunk meg nélküled - Babits Mihály levelei Móricz Zsigmondhoz
RÁDICS KÁROLY Hogy vagyunk meg nélküled? Babits Mihály levelei Móricz Zsigmondhoz A fölbecsülhetetlen értékű Móricz-hagyatékot az író születésének a centenáriumán, 1979-ben vásárolta meg az örökösöktől a Petőfi Irodalmi Múzeum. A hatalmas szellemi kincset folyamatosan dolgozzák fel az intézet munkatársai, de eltelik még néhány hónap, amíg a teljes anyag elérhető lesz a kutatók számára. Valószínű, hogy Babits a Nyugatban találkozott először Móricz nevével. Nincs kizárva, hogy az 1908. okt. 16-i számban megjelent Hét krajcár keltette föl a figyelmét. Babits versei - egyszerre négy is - A csendéletekből (Asztalfiók, Camulus, Himnusz Irishez és a Messze... messze) egy hónappal később jelentek meg a folyóiratban. A két író Budapesten ismerkedett meg személyesen, egy Nyugat-esten. Móricz az első impresszióját - pontosan másfél évtizeddel később - az 1924-es Nyugat Babits-emlékszámában így örökítette meg: „Sovány, fekete ember, hosszú kabátban, olyan Paganini-jelenség, izzó arc, amely befelé remeg, nem sznggerál, de magára vonz; nagyon egyéni deklamálás; egy sötétben élő ember, magányos, önmagának szóló közlési modor, sápimi mágalkuvás és semmi kinyilatkoztatás: művészi játékban való megnyilatkozás: abszolút lelki élet.” Döbbenetes erejű, igaz és szép jellemzés. Babits 1910. ápr. 20-án írta Fogarasról az első levelet Móricznak. Második éve tanított a kisváros gimnáziumában, s még egy évet töltött ebben a keserű „száműzetésben”. 1911 szeptemberében került - a Nyugat szerkesztőinek támogatásával - Rákospalotára, a főváros tőszomszédságába. Ettől kezdve egyre gyakrabban találkoztak a különböző irodalmi esteken, egymás .otthonában. Az egyedül élő, sokat betegeskedő Babits szívesen vendégeskedett Móricz otthonában. Janka boldog volt, ha Babitsosai megvitathatott egy-egy izgalmas irodalmi vagy művészeti kérdést. Kölcsönösen tisztelték egymás érzékenységét, esztétikai ízlését. Babits és Móricz barátságát semmi sem árnyékolta be az első két évtizedben. A kisebb-nagyobb konfliktusok akkor kezdődtek, amikor - Osvát Ernő öngyilkossága után - 1929 novemberében átvették a Nyugat szerkesztését. A közös felelősségvállalás egyre jobban felszínre hozta egyéniségük, ars poétikájuk, világnézetük különbözőségét. 29
