Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1983 / 1. szám - Tandori Dezső: A költészet örvénylései - tanulmánytöredékek Juhász Ferencről

vers-helyet adja; örvénymetszéspontokból áll össze az ilyen vers-hely-rend, másképp: a magunk örvénylő tudatának rendjeként. Ez a sorjáztatott-örvény-eszköz igen kifejezőképes: megdolgozhat-érzékeltethet rezzenésnyi benső mozzanatokat a versben csakúgy, mint a külső (társadalmi, történelmi, művészeti) folyamatok kiemelt-választott jelenségeiből szinte bármit; s ehhez annyit se kell megszorításul hozzátennünk, hogy „bármit, ami ezt az anyagkezelést kívánja”. Hiszen ez az eszköz Juhásznál valahogy egyetemessé is vált, végső egyénítettségével, a költő leghitelesebb létezés-kifejezést (s így, költőként létezési) módjává. A legköznapibb tények kifejezése is teljes hitellel történt meg eképp Juhász Ferenc lírájában, a stilizáció eszköze nem homályosította az önfeltárás tisztaságát, s nem is maradt meg külön-értékelendőnek, a lét-örvény és az eszköz-örvény maradéktalanul azonosult. A sorjázás miért ne fejtené ki végső hitellel a pillanatokét, s ha ezeket megtölti „ugyanaz” a jelenség, és így is tenyészetté-foszló elmúlásával gyötör bármi szépség, bármi vágyott érték, mely a miénk, bármi evidencia, melyen kívül élni alig akarnánk: ha mindez így van, a lét előrehaladása (a számunkra így érzékelt helyben-lét, körforgás, örvénylés, spirálmozgás) kiváltja ellenszegülésünket; kiváltja az eleve reménytelen megküzdés vágyát. Ez kényszeríti ki a nagy művészi teljesítmények eszközeit, s a művészi teljesítmény nagyságát (foghatóan, s persze, egyebek mellett) az adja, hogy a kikényszerített eszköz végül új evidenciának bizonyul. Valami, ami mégis megmarad: ez a kivívott eredmény az eszközt (itt a vers-hely-sorj ázást és örvénylést) létezéssé teszi, elveszítetten-megőrzötté, mármár végtelen mivoltában oly egyszerűvé, kezdet-korivá, vagy másutt, más jellegű költészetekben kő-tömörségében is számlálhatatlan soha-vissza-nem-térő elem foglalatává. A kettő, az igazán nagy művészeti teljesítményben (kiterjedés vagy besűrűsödés): ugyanaz; csak az iskolás osztályozás kényszere választhatja ketté.

I

20