Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1983 / 2. szám - Szakály Ferenc: Egy elfelejtett nagy szekszárdi tudós emlékezete - dr. Hollós László 1859-1940

Részletesen nyilatkozott erről Hollós a Kecskeméti Űjság 1911. évi augusztus 13., 15., 1912. évi május 13., 16., 18-19., 2I_ 24., 26., 3 i-én megjelent számaiban „Ma­gyar tudós sorsa" címen. A Kecskeméti Katona József Társaság 1933. szeptember 13-án tartott zárt ülésén egyhangú lelkesedéssel tiszteleti taggá vá­lasztotta Hollóst, akinek Kecskemétre és vidékére vonatkozó, vagy Kecskeméten megjelent dolgozatainak száma 62, a kecs­keméti lapokban megjelent elbeszélése 19. ÉLETRAJZA S z i n n y e i József. Magyar írók élete és munkái. IV. k. 7. fűz., 1919. 1020. 1. 1895. H 0 r n y i k József. Kecskeméti írók. 65. 1. 1901. Szántó Kálmán. A kecskeméti m. kir. állami főreáliskola negyvenharmadik érte­sítője. 1-8. 1., arcképpel. 1913. Journal of Mycology. (Keller­mann professzor) Ohio. 1906 májusi szá­mában elöl az arcképe. (Erről készült Vö­rös János gipszszobra.) Tolnamegyei Hírlap évikönyve. 1934. 53- 1-DOLGOZATAINAK JEGYZÉKE Magyar Tudományos Akadémiai Al­manachban: 1905. 167-171. lap, 1-66. szám. 1910. 177-178. lap, 1-17. szám. 1912. 187-188. lap, 1-10. szám. 1914. 179. lap, 1-3. szám. 1915. 187. lap, 1-6. szám. 1934. 140-141. lap, 1-4. szám. Akadémiai Értesítőben 1929. XII-XHI. lap. 1-10. sz. Összesen 112 dolgozat. „Szek&zárd vidékének gombái” (Fungi negionis Szekszárdiensis) Kiadja a Ma­gyar Tudományos Akadémia Mathematikai és Természettudományi Állandó Bizottsá­ga. XXXVII. kötet, 2. sz. 1933. (215. lap, 1386 faj gomba.)” (Az önéletrajzi leírás a tudós eredeti szövege szerint.) Természetesen ez az életrajz csak ap­rócska kivonat a világhírű tudós életéből, amely sokkal összetettebb, bonyolultabb és sokkal több, múlt egy ember sorsa. Nem csoda hát, hogy a Mátyás király utca de­rék és dolgos parasztjai nem is sejtették a nemzetközi hírnevű tudóst abban a fur­csa, később egyenest meghasoniott férfiú­ban, aki 1912-től kezdve 1940-ben bekövet­kezett haláláig az állandó földkapirgálás mellett Leghorn-csitke tenyésztésével, kri­­zantómtermesztéssel és háztartásának gond­jaival töltötte napjait, s tudományos fel­­készültségét - a gombaárus kofák őszinte rémületére — legfeljebb csak a piacokon csillogtatta meg a gombáskoisarakhan tur­kálva. Persze, az sem sokat emelt volna te­kintélyén, ha tudják róla, hogy ez a tiszteletet parancsoló megjelenésű férfiú nemrég még olyan gombagyűjtemónnyei rendelkezett, amelyet bármelyik európai múzeum szíve­sen tudott volna a magáénak. (Ezt azon­ban már nem hozhatta magával szülőváro­sába, Szekszárdra, az önéletírásában el­beszélt okok miatt, megsemmisítette.) A szekszárdi atyafiák közt legfennebb az ehető gombáknak volt becsülete, bizonyá­ra nehezen értették volna meg, mi értelme van a föld alatt turkálni és szemmel nem látható, mikroszkopikus gombákról hosszú könyveket írni... A furcsa életkörülmények előttünk már nem feledtethetik el Hollós tudósi nagyságát és — manapság már mindenki által elismert, sőt tudománytörténeti jelentőségűnek is­mert - érdemeit. S ne taszítson bennünket az sem, hogy a fentebb közreadott élet­rajzban az akkor már 80 esztendős aggas­tyán rendre „nagy tudósnak” és harmadik személyben titulálja önmagát. Késői elég­tétel volt ez az őt ért sérelmekért és egy végül is zsákutcába fordult életért. Végül is nem írt valótlant: valóban nagy tudós volt! Mindenesetre örülnünk kell, hogy halála előtt néhány hónappal, csaknem teljésen vakon saját önéletírásával megörvendezte­tett bennünket. A hely, mely rendelkezé­sünkre áll, nem engedi meg, hogy e meg­emlékezésünket a rendelkezésünkre álló kö­tetnyi óletadattal kiegészítsük. Gsupán még néhány szaktudós megnyilatkozását idézzük befejezésül, mert ezek még jobban kieme­lik Hollós tudósi nagyságát. A Gasteromyceták kötetét Mágocsy Dietz Sándor egyetemi tanár az Akadémia 100. szekcióülésén így mutatta be: „ötven év­re kell visszamenni, hogy hasonló munkát találjunk a hazai irodalomban . . Dr. Bohus Gábor a Növénytár h. igazga­tója szerint „újabb 50 esztendő telt el a könyv megjelenése után, de hasonló érté­kű munka e tárgyban nem jelent meg.” 75

Next

/
Thumbnails
Contents