Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1983 / 2. szám - Szakály Ferenc: Egy elfelejtett nagy szekszárdi tudós emlékezete - dr. Hollós László 1859-1940

fiájába a növényzet megírására. Hogy kerek egészet nyújthasson, a gombákat is gyűjtötte, de mivel azokat akkor még meghatározni nem tudta, Hazslinszky Frigyes eperjesi kollégiumi igazgatóhoz küldte feldolgozás végett. Hazslinszky lelkes buzdításának köszönhette, hogy ezentúl csaknem kizárólag a gombáknak szentelte összes szabad idejét. Mindjárt az első évben 900 forintért hozatott irodalmat Leipzigből. Később gombászati könyvekre 7000 koronán felül költött, hogy a legszükségesebb irodalom kéznél legyen.

Eleinte csak Kecskemét vidékén gyűjtött gombákat, később azonban fáradságot és költséget nem kímélve, számos kirándulást tett a gombászatilag teljesen ismeretlen nagy magyar Ál-földön, majd hazánknak 27 vármegyéjében gyűjtött.

1898-ban részt vett Déchy Mór hatodik kaukázusi expedíciójában, melyről részletesen írt „Üti jegyzetek a Kaukázusból” címen.

Gyűtjött gombáinak alapos feldolgozása végett csereösszeköttetésbe lépett számos európai, főleg amerikai mykologussal, az így szerzett csereanyag és levelezés nagy hatással volt munkásságára. Volt olyan hét, hogy öt amerikaitól kapott csereküldeményt, amikor tréfás örömmel mondta: „most virágzik az üzlet”. Az amerikai szerzőktől cserék eredeti példányokat összehasonlítva a magyar anyaggal, számos gombáról -megállapította, hogy a-zok teljesen azonosak, csakhogy az amerikai leírók nem ismerve az európai, már rég leírt anyagot, az övéiket újaknak hitték, új néven vezették be a tudományba.

Hogy minél -több eredeti példányt láthasson, s ezekkel összehasonlíthassa a megvizsgált magyar gombáit, dolgozott a budapesti, béosi, berlini mú-zeumókban. P. Hennings, a berlini múzeum őre szép elismeréssel írt Hollósról. (Verha-ndl. des Botan. Vereins der Prov. Brandenburg, XLIII. 1901.) „Von Herrn dr. Hollós zweifellos dem besten und exaktesten Gasteromyceten-kener der Jetzzeit, wurden während seines mehrwöchcntlichen Aufenthaltes hierselbs-t bei Durchmusterung der Berliner Sammlungen ganz überraschende Entdeckungen gemacht.”

A M. T. Akadémia i899d>en „Magyarország Gasteromycetái”-neCk megírásával bízta meg Hollóst. A nagy, 31 fólió tábla eredeti rajzzal és fényképpel díszes munka, 1903-ban miagyar éis német nyelven jelent meg, 18000 korona nyomdaköltséggel, ami akkor igen nagy összeg volt. Ebből a munkából a M. T. Akadémia 50 példányt küldött ajándékba külföldi akadémiáknak és -múzeumoknak, hirdetve a magyar munkásságot. Munkája megjelenése után dr. W. A. Kellerman amerikai tanár elkérte arcképét és a „Journal of Mycologi’’ Ohio, 1906. május havi számában címlapon hozta. A magyar kultuszminisztérium az 1906—1909-1912 hároméves ciklusra kinevezte az „Országos pedagógiai könyvtár és tanszermúzeum” tanáaslána-k külső tagjává.

A M. T. Akadémia Hollóst tudományos érdemei elismeréséül tagjai sorába választatta, 1904-ben.

A M. T. Akadémia 1905-ben egy másik nagy munka megírásával bízta meg Hollóst. Ezen a munkán hét évig, összes szabad idejében dolgozott, miközben úgy, mint az előző munkánál is, egyévi szabadságot kapott, hogy utazhasson Magyarországon, gyűjíhessen és -külföldi múzeumokban összehasonlító tanulmányokat végezhessen. Ezt a munkát, „Magyarország föld alatti gombái, szarvas gomb af éléi”-t öt tábla eredeti színes képpel a K. M. Természettudományi Társulat adta ki 1911-ben, s a M. T. Akadémia a Marcibányi mellékju-talomm-a'l, 50 darab húszkoronás arannyal koszorúztJa 1917-ben, azon az alapon, hogy az utolsó hét év alatt -magyar nyelven megjelent legjelesebb tudományos munkák egyike. Hollós önzetlenségét bizonyítja, hogy az ötven aranyat nem fogadta él.

Egyik nagyobb munkája Hollósnak „Kecskemét vidékének gombái”, megjelent 1913-ban a M. T. Akadémia kiadásában. Ebben 1934 faj gombát sorol fel, többet, mint Magyarországnak bármelyik vármegyéjéből eddig ismertek, noha Kecskemét vidékének homokpusztái nem kedveznek a gombatenyészetnek. A munka írói diját nem fogadta el Hollós.

Különböző hazai és külföldi folyóiratokban száznál több kisebb dolgozata jelent meg Hollósnak, aki kétszer is kapta a dr. Schilberszky-féle millenniumi díjat először az 1899. évi közgyűlésen a Pótfüzetekben megjelent gombászati cikkekért, másodszor az 1902. évi közgyűlésen. „Az igazi szarvasgomba Magyarországon” című közleményért, mely a Természettudományi Társulat folyóirataiban háromévenként megjelent, viszonylagosan legjobb növénytani, esetleg állattani közlemény szerzőjét illeti.

Hollós több mint 500 új gombát írt le latin nyelven. Ezenkívül írt tárcákat, út