Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1983 / 2. szám - Szakály Ferenc: Egy elfelejtett nagy szekszárdi tudós emlékezete - dr. Hollós László 1859-1940

tett körgallérjával, télen is fedetlen fejével és hatalmas alakjával, kezében elmaradhatatlan gyékényszatyorjával, de senki sem tudta, hogy ő a világhírű tudós. Inkább dilisnek, gom baki rá I ynak csúfolták,

örökös gom baker e.s gélése miatt. Ötven-egynehány esztendővel ezelőtt a gimnázium növénytan óráján hallottam magam is nevét először. M e n t z János tanárunk hívta fel a figyelmünket a Mátyás király utca 46-os kis parasztiház lakójára, ö mondta el, hogy a teljesen visszavonultan, örökké zárt kapuja mögött él dr. Hollós László a világ egyik legismertebb és legnagyobb gombatudósa, a Magyar Tudományos Akadémia egyetlen megyei tagja.

Érettségi után, attól, hogy eljegyeztem magam a nyomtatott betűkkel, állandóan izgatta a fantáziámat tanárom megjegyzése. Keresni, kutatni kezdtem, hogy mi is lehet az oka annak, hogy Hollós zárt kapuk mögött él és még a postáját is az ajtó nyílásán veszi át. Élete utolsó éveiben egy fiatal házaspárra bízta magát. Rajtuk keresztül kíséreltem meg közelébe férkőzni, mint sok idegen újság munkatársa is. Nekem >sem sikerült a kísérletem, csak Deb u 1 a y Imre bankigazgatónak engedte meg, hogy nehány fényképfelvételt készítsen róla a napos udvaron. Közben megkértem gyámolítóit, hogy halála esetén azonnal értesítsenek.

1940. február 16-án a fiatal eltartó házaspár, ígéretéhez híven, felkeresett, közölték Hollós halálát és egyúttal felkértek, hogy a tudományos értékű hagyaték értékesítésével kapcsolatosan tárgyaljak az illetékes tudományos szervekkel. Hozzákezdtem tehát a leltárak elkészítéséhez és az adatok összegyűjtéséhez. A hagyaték azonban alig nyújtott valami felvilágosítást az elmúlt gazdag élet folyásáról. Az egyszerű bútorokon kívül 200 000 bélyeget, nehány levelet, egy saját kezével írt önéletrajzot és a Szekszárdon gyűjtött gombák kapszuláit találtuk. Nagy örömmel vettem, amikor az örökösök munkámat, sok vitámat és levelezgetésemet az illetékesekkel nehány eredeti kézirattal viszonozták. Köztük volt Hollós 80. életévében saját kezűleg írt önéletrajza.

DR. HOLLÓS LÁSZLÓ ÖNÉLETRAJZA

Született Szekszárdon, 1859. jún. 18-án. Atyja Schwartz köpf Alajos, 48-as honvéd főhadnagy, később főtelekbkó, majd ügyvéd 1881-ben magyarosittatta német származású családnevét. Hollós az elemi iskolát Szekszárdon, a reáliskolát Pécsett végezte, aztán a budapesti József műegyetemen és tudományegyetemen kémiát és fizikát hallgatott. Miután tanári oklevelet nyert, alkalmazás hiányában nevelősködött. Később újra Budapestre jött, az állat-, növény-, ásványtant hallgatta és ebből is tanári oklevelet szerzett. Majd földrajzra iratkozott be. Közben a műegyetemen százforintos ásványtani pályadíjat nyert, s az állattani tanszék mellett tanársegéd lett. 1892-ben növénytan, kémia-, ásványtanból bölcsésztudod oklevelet kapott. 1891-ben a keoskeméti főreáliskolához került, ahol 1912-ig tanította a kémiát, ásvány- és növénytant, rajzológeometriát, szépírást. Majd nyugdíjaztatását kérte, mely alkalommal a középiskolai igazgató címet nyerte.

Hollós már elemi iskolás korában nagy vonzalmat érzett a természet iránt, gyűjtötte a bogarakat, különböző színű földeket, virágokat, melyekből színes folyadékokat készített. Mivel a gyűjtött tárgyakat szerette lerajzolni, atyja, aki ügyes rajzoló volt, nemcsak tanította, hanem rajztanítóhoz járatta már ötéves korában. Hollós nevelő korában 173 állatot tömött ki, kikészített csontvázakat, gyűjtött bogarakat, lepkéket, 600 darab tojás és sok fészek is került gyűjteményébe. i8874>en az akkor megjelent Cserey-féle növényhatározóval egy év alatt mintegy 700 faj növényt határozott meg, többnyire éjjelenként.

Tanárkodásának első éveiben gyűjtött és vett kövületeket, ásványokat, mely célból több kirándulást tett Krassó-Szörény vármegyébe (Anina, Resica, Székül, Dognácska, Vaskő, Csdklova), Esztergom vármegyébe (Dorogh, Tokod, Lábatlan, Bajóth, Süttő, Piszke), gyűjtött Hidas, Kurd, Rákos, Solymár, Tinnye és Szekszárd környékén kövületeket.

Növénygyűjtő kirándulásai közben többször látott a népnél főleg bronzkori régiségeket, azokat megvette, lerajzolta és leírta az „Archeológiái Értesít ő”ben. Mintegy 600 darab régi pénzt is szerzett.

Mikor Kecskeméten az artézi kúrát fúrták, a rétegsorozatot feldolgozta, s a kikerült, több mint 200 darab megszenesedett maghéj mikroszkóp! vizsgálatával másfél évig foglalkozott. Összehasonlító anyagért Árva vármegyébe utazott, s ott a lápokon termő növények magvait gyűjtötte be.

Élete legnevezetesebb időszaka volt, midőn Kecskemét városának tanácsától megbízást nyert a város millenniumi monogra-72