Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1983 / 2. szám - Vadas Ferenc: Dohánytermesztés Tolna megyében a XVI-XVIII. században

VADAS FERENC: Dohánytermesztés Tolna megyében a XVII—XVIII. században A dohány Amerikában őshonos növény. Magyarországi elterjedése kétirányú: részben a németek, másrészt a törökök révén jutott el hozzánk. E kétirányúság a szótörténetben is tükröződik: török eredetű dohány szavunk - amely a magyar nyelvbe minden bizonnyal az oszmán-törökből került - írásos dohán alakjával már 1647-ben találkozunk', de Lippai János 1662-ben, Kassán kiadott munkájá­ban tabaca néven említi2. Hogy a megyében állomásozó török katonák dohányoztak, annak tárgyi bi­zonyítékai is szép számmal vannak: a Szekszárd melletti Jeni-Palánk török kis­­erődjének régészeti feltárása során pipák és pipatöredékek százai kerültek elő3, de hogy a környéken dohányt is termeltek vagy termeltettek volna, arra vonat­kozó írásos adataink nincsenek. Amerikának becses ajándékai közül Európában a dohányzás váltott ki leg­nagyobb ellenállást, mégis - annak ellenére, hogy a dohányzókat a világi hatal­mak büntették, a pápák egyházi átokkal sújtották - mindjobban elterjedt. 1725-ben (az első dohányösszeírás évében!) Simontornyán, a megyei köz­gyűlésen is „elhatároztatott, hogy a parasztok közül senki ne merészeljen - száz bot büntetés terhe alatt - dohánylevelet szívni”'. Ezzel a rendelkezéssel a megye generális kongregációja is csatlakozott a dohányzást tiltó egyházi és világi ható­ságok hosszú sorához, jóllehet a tiltásban nem annyira az egészségféltés, sokkal inkább a tűzesetek megelőzése volt a cél. A nemes ember dohányozhatott, de ő sem mindenütt. „A pipázás amint utczán, úgy sűrűn és más egyéb könnyen gyulad­­ható helyeken és istállókban senkinek meg ne engedtessék, akit penig rajtakapnak 32 páltza ütéssel büntettessék, ha penig magát páltza alá nem bocsátaná, 2 forin­tokkal” - így áll Dunaszentgyörgy nemesi község 1755. április 23-i statútumában5. A szabályozást 1792-ben a vármegye főbírája megerősíti azzal a kiegészítő vál­toztatással, hogy nemes embernél a pálcabüntetésnek csak akkor van helye, ha azt könnyebben „szenvedi” el, mint a fizetséget6. AZ ELSŐ ÖSSZEÍRÁSTÓL AZ EGYEDARUSAGIG A hódoltság végére Tolna megye lakossága erősen megfogyatkozott, áldoza­tokat követelt a Rákóczi-szabadságharc meg a pestis is. A történészek még vitat-38

Next

/
Thumbnails
Contents