Dunatáj, 1982 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 1. szám - Vadas Ferenc: Szekszárd nevének eredete
VADAS FERENC: Szekszárd nevének eredete Schneiderbauer Jakab városbíró és Kiss Károly főjegyző 1865-ben feljegyezték, hogy „Szegzárd nevéről a hagyomány, vagy még inkább némely diákos emberek véleménye után az maradt fenn, mintha a rómaiaknak hat oltára - Sexarae - lett volna”. A latinos műveltségű mezővárosi polgárok szívesen származtatták a város nevét a „Sexarduis montibus hat magas hegytől”. A város kiegyezés előtti vezetői - akik Pesty Frigyes kérésére fogtak tollat - a latin eredettel semmiképpen sem tudtak megbarátkozni, meggyőződésük, hogy a rómaiak Szekszárdot „sem ad sex áros, sem ad sex arduos monies” nem nevezték. Távol állt tőlük az a vélemény is, amely a város nevét I. Bélától származtatja. Bajos elhinni - mondják -, „mert a magyarok bevándorlása és Pannónia elfoglalása és I. Béla kora közt nagy időköz létezik, pedig nincs bizonyosabb annál, hogy Szegzárdot, vagyis az akkori Aliscat mint akkoriban nevezetes helységet, melyet annyi nagyszerű római emlék jelez, azonnal benépesítették a magyarok és folytatták a szőlőművelést, melyet előttük a rómaiak már javában űztek. Ha tehát Aliscat elfoglalták, bizonyára nevet is adtak neki azonnal”. Azok nézetét erősítik, akik azt tartják, hogy a város a nevét „saját fekvésétől nyerte, vagyis minthogy Bátától Szegzárdig a hegylánc egy zugot képez, a zugot pedig szögnek, szegletnek vagy szegnek is nevezték és nevezik jelenleg is, és a zugot a szegzárdi hegy északi vége bezárja: innét eredhet Szegzárdnak neve először is Zugzár és így idővel Szegzárd.” Háromnegyed évszázaddal később Vendel István polgármester sem tudja bizonyosan - be is vallja -, hogy Szekszárd neve honnét és hogyan keletkezett. Megemlíti, hogy egyesek I. Béla király külseje után származtatják. Van olyan következtetés is, hogy „őseink barna falaiért nevezték szögzárd vagy zárdának”. Bonfini szerint viszont azért kapta a helység a Zegzardu nevet, mivel az apátság alapítója, I. Béla sánta és barna volt. A régi magyarok pedig az ilyen lábat szegett szár-nak nevezték. Vendel annak lehetőségét sem zárja ki, hogy a zug és zár szavak összetételéből keletkezett Szekszárd, hiszen a város a mellette lévő dombok nagyobb beívelésében, beugrásában, vagyis zugában van. (Szekszárd monográfiája. 15.) 50
