Dunatáj, 1982 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1982 / 1. szám - Dobai Ádám: Fülep Lajos bajai évei

tehetően a háborús időkben vesztek oda. Ám a meglévő néhány tucat lap annál értékesebb, mert egy részét Fülep saját kezűleg, saját fogalmazásában írta.

így készítik elő fogadtatását: „ A presbitérium egyhangúlag abbeli óhajának ad kifejezést, hogy a lelkészi állásra Dr. Fülep Lajos dombóvári missiói lelkész hívassák meg: hogy e tekintetben a szavazattal bíró egyháztagok többségének hangulatáról is meggyőződést szerezzen, főgondnok által a templomba egyházi értekezlet hivatott össze. Egyben elhatároztatott, hogy a fent nevezett lelkész anyagi dotációjára valamint a lakásügyre vonatkozólag a legközelebbi presbitériumi gyűlés lesz hivatva határozatot hozni. Örvendetes tudomásul vétetett, hogy Főt. püspök úr 50 ezer koronával hajlandó fent nevezett lelkész úr ideiglenes javadalmazásához hozzájárulni...”

A jegyzőkönyvet Olácsy György kántortanító vezette (Olácsy egyik fő alakja lesz majd Fülep bajai éveinek, nem kis szerepet játszón a 'Bajáról távozásban.) Az 1922. szép. 16-i presbiteri ülést Tóth Bálint elnökölte, aláírók: Dr. Mészöly Miklós főgondnok, Kolozsváry Sándor, Franck Mihály, Szabó Sándor, Dr. Puskás Dezső, Dr. Rácz Károly, Szuper Mihály és Olácsy György. Lényegében az a testület, amellyel - kisebb változásokkal - Fülepnek mindvégig dolgoznia kellett.

Részlet a jegyzőkönyvből: „ . . . Elnök hivatkozással a f. évi szeptember hó 2-án tartott presbiteri gyűlés 1. sz- határozatára, mely szerint a presbitérium már ez alkalommal is Dr. Fülep Lajos dombóvári missiói lelkész meghívása mellett nyilatkozott, de szükségesnek tartotta az egyházközség választóinak véleménye felől tájékozódást szerezni és ez a f. hó yra összehívott egyházközségi értekezleten meg is történt; ennélfogva a presbitérium újólag olyan értelemben nyilatkozik, hogy a néha Széles Áron lelkész úr halálával megüresedett lelkészi állást az egyházi törvények II. t. c. 9. §-a értelmében Dr. Fülep Lajos dombóvári missiói lelkész úrral óhajtja betölteni s az abbeli határozatot a Ntiszt. esperesi hivatalhoz további intézkedés végett beterjeszteni. - Díjazásul egyelőre míg az özvegy lelkészné csonka és kegyeleti éve letelik az új lelkésznek, havi 10 000 azaz tízezer K.-t biztosít a püspök úr által megajánlott ötvenezer korona, az egyházi adónak önkényes felemelése a belügyminisztériumnak most engedélyezett gyűjtési eredményekből ...” „ . . . Lakásul a fenti időre az iskolai tantermet alakítja át oly módon, hogy ha a most megválasztott lelkész a lelkészlakba beköltözhetik, a volt iskolai tanterem eredeti rendeltetésének ismét vissza lesz adva. Ezenkívül a lelkészlakon a választott lelkész már most igénybe veszi a hivatalos és az abba nyíló utcai kis szobát...”

Fülep első, általunk ismert kellemetlenségei a lelkészözvegyhez s a lakás dolgaihoz fűződnek. Ezekről később részletesebben is lesz szó.

Az 1922. október 15-i presbitériumi feljegyzés „a bajai ref. lelkészi állomásnak meghívás útján való betöltése tárgyában készült. „ .. . Losonczy Géza lelkészi tag (... ) előadja, hogy az elhalálozás folytán megüresedett bajai ref. lelkészi állomásnak Dr. Fülep Lajos dombóvári missiói lelkész által meghívás útján való betöltésére határidőül az egyházmegyei elnökség a mai napot tűzte ki. . . . Egyben jelenti, hogy dr. Fülep Lajos biztosító nyilatkozatát, mely szerint nevezett meghívása esetén az állomás elfogadására kötelezte magát, esperes úrnál beadta. Ezek, után az egyházi törvények II. t. c.nek. a választási eljárásra vonatkozó 9-15 §-ait felolvassa és megmagyarázza. - Majd a választási eljárást megnyitottunk nyilvá-27