Dunatáj, 1982 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 1. szám - Bajomi Lázár Endre: A Fortissmótól a Jónás könyvéig - jegyzetek a "francia" Babitsról
Corvina kétkötetes, 1965-ös antológiájában, amely a XX. század magyar irodalmát mutatta be, 8 versfordítás olvasható; köztük a másutt is megjelent Ballada hisz fátyoláról, Esti kérdés, Fortissimo és Balázsolás Guillevictől, de itt találjuk Roger Richard átültetéseit is (1Cigány a siralomházban, nyolcstrófás részlet a Verses naplóból, Zengő légypokol, ]ónás imája). 1967-ben jelent meg először Guillevic Mes poétes bongrois című kötet, melyet 1977-ben újra kiadtak; mindkét esetben ugyanazzal az 5 verssel. Köztük van az a Fortissimo, mely már 1917-ben megjelent, az 1945-ben elhunyt Lovag Ádám (családi neve: Glazewski) fordításában a svájci Le Plus Grand Monde című folyóiratban, s így talán ez volt az első francia Babits-fecske! Ez hát a francia Babits lírai állománya. Még csak azt jegyzem meg: sajnálhatjuk, hogy József Attilával, Adyval, Kassákkal, Füst Milánnal, Radnótival, Illyéssel szemben eddig még nem jelent meg önálló Babits-verskötet franciául ... BABITS FRANCIA PRÓZÁJA Ami a prózaíró Babitsot illeti, itt a legfontosabb az, hogy, mint már említettem, 1930-ban megjelent a Sauvageot-fordította Tímár Virgil fia. Ez az egyetlen Babits-kötet franciául. Terjedelmét tekintve utána következik a Gara-Largeaud-féle Anthologie des conteurs hongrois d’aujuard’hui című válogatásban megjelent Mythologia című hosszabb elbeszélése, Mezei János fordításában. Többi prózai írásai is csak antológiákban, illetve folyóiratban láttak napvilágot, éspedig egy részlet abból a nagyszerű regényből, amely bizony megérdemelné, hogy teljes egészében lefordítsák; sajnos azonban a Halálfiaiból csak egy tízlapos részlet jelent meg a Corvina 1965-ös Panorama de la littérature hongroise du XXe siécle című gyűjteményében, melyet nekem volt szerencsém, szinte boldog önkívületben, fordítanom. Még egy kis szépprózai darabról tudok: a két háború közt fővárosunkban megjelent Gazette de Hongrie című hetilap közölt tőle egy „regényes legendát” (Karácsonyi madonna), amely aztán megjelent a budapesti francia újság Quelques novelles hongroises című sorozatának 6. kötetecskéjében is (é. n.) a besanfoni ITenri Ancel (1881-1943) átültetésében. Ami az értekező prózát illeti, a párizsi Revue Mondiale című folyóiratban jelent meg (Gyergyai fordításában) a franciáknak írt Magyar irodalom című tanulmánya, mely aztán 1941-ben újra napvilágot látott a Nouvelle Revue de Hongrie reprezentatív 1941-es karácsonyi számában, annak a budapesti francia folyóiratnak a hasábjain, amely mellesleg - három versen kívül - közölte még a költő cikkeit a nacionalizmusról (1934, 1938), s amelyben fogarasi emlékeit publikálta (1938), továbbá Kölcseyről (1938)' és Dante-fordításáról szóló tanulmányát (1940). Az említett esszé a magyar irodalomról különben kötetben is megjelent: La Hongrie entre l’Orient et l’Occident (Párizs-Clermont-Ferrand, 1944). Ugyancsak az imént említett magyarországi francia folyóiratban jelent meg, még 1932-ben, az az Ady és Párizs című beszéde, melyet a Zeneakadémián tartott és amelyet magyarul először a Pesti Napló 1932. április 3-i számában adott közre. (A beszéd - újabb fordításban - 1977-ben az Arionb&n is megjelent.) Hankiss és 20
