Dunatáj, 1982 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1982 / 2. szám - Kőhegyi Mihály: Tilkovszky Lóránt: Ungarn in die deutsche - "Volksgruppenpolitik" 1938-1945

ban végül is benne voltak a történelem­ben, egyikük áldozatként, a másik cselek­vő részesként, s csak a jelen időre (termé­szetesen a regény idejét tekintve) jutott nekik a statisztaszerep, belebonyolódva ön­maguk kis életének nagy kérdéseibe. A Mellékszereplők nem eseményeket mond el, hanem egy nemzedék sorsát, karakterisz­tikáját vázolja fel, rekonstruálva a történ­teket. A rekonstrukció szándékéból és tényé­­ből következően a regényidő nem lineáris. Az idősíkok egymásra csúsztatásának ered­ményeként az egyes történések nem egysze­rűen csak kiegészítik egymást, hanem több­értelműségüknél fogva az összefüggések rendszerében jelentéshordozó szerepük van. „Vannak az átlagosai súlyosabb darabjai az időnek” - mondja Madaras egy helyütt. Az emlékezet által pontatlanul felidézett törté­néssorokból (s innen a burjánzó, olykor a feleslegesség érzését keltő kitérők, nöponto­­sítások szövevénye) kiemelkedik néhány hangsúlyos jelenet, időfragmentum: Szász Erik megjelenése a Bábajagán, a tárgyalás, s a találkozás Dán Dórával Párizs egyik repülőterén. Az emlékezésfolyam e három megkülönböztetett pontjához kapcsolódnak, asszociálódnak a jelentéktelen, pontatlan, majd egymást pontosító történetmozzanatok. Az idősíkok csúsztatásában a múlt rekonst­rukcióján kívül még egy funkciót kell lát­nunk. Az idő elenőrzi a valóságot oly mó­don, hogy az egymás mellé vagy egymásra helyezett időszeletek szembesítsék valamiko­ri ént a jelenlegivel, az egyszerit a folyto­nossal. Emlékezetkihagyásos korunkban - különösen amit a múlt és jelen kontinuitá­sát illeti - több ez mint szellemes írói fogás, a majdhogynem szociográfikus szenvtelensé­­gű tényközlő én-azonosítás egy sajátos kor­szak, sajátos világrend lényegi tükrözése. Lengyel Péter új regénye (amely keletke­zését tekintve korábbi mint a Cseréptörés) nem az idősíkok rendjének sajátos megszer­kesztésével - a modern irodalomban egyéb­ként is szinte már konvencionálissá vált el­járással - tűnik ki napjaink regénytermésé­ből. Olyan időszak, nemzedék áll az írói fi­gyelem középpontjában, amely eddig eléggé kiszorult az irodalomból. Az okot valószínű­leg abban kereshetjük, hogy nem történelmi nemzedék, nem vett részt a világ megfor­­gatásában, legalábbis ami a nagy tetteket il­leti. Ám éppen ők azok, akik a megváltozott társadalmi viszonyok között - a mindennap, hétköznap egyidejűleg pozitív és negatív valóságában - először eszmélhettek a múlt­ra visszatekingetés kényszere nélkül. Igaz, ez azt is jelenti, náluk jobbára hiányzik az önelemző, én-azonosító szándék. Szemben Lengyel ,,korábbi” regényének főhősével, akinek tetteit ez vezérli.) Ez a nemzedék - a regény tanúsága szerint — felmérte, hogy neki csak mellékszerep jutott, s ehhez pró­bál alkalmazkodni. Persze hogy sikerül vagy nem, az végső soron a körülményektől, s az egyéni teherbírástól függ. Ha végiggondoljuk a legutóbbi időkben lezajlott vitákat a mindennapok forradalmi­­ságáról vagy az új nemzedék beilleszkedési lehetőségeiről, illetve akadályairól, ilyen vo­natkozásban is fontos társadalmi mondani­valóval rendelkező mű Lengyel regénye. (Természetesen a mondanivalót szélesebb ér­telemben véve, mint esztétikai értékek ösz­­szességét.) Ezek a széles közvéleményt meg­mozgató viták ugyanis azt a jövőnk szem­pontjából nem elhanyagolható kérdéskomp­lexumot boncolgatták, hogy adott szereposz­tás esetén van-e lehetőségük az újabb kor­osztályoknak a statisztériából kiemelkedni, vagy legalábbis reflektorfénybe bekrülni. (Szépirodalmi, 1980.) N. HORVÁTH BÉLA Tilkovszky Lóránt: Ungarn und die deutsche „V olksgruppenpolitik” 1938—1945 A Volksbund szerepe Magyarország má­sodik világháborús történetében évtizedeken át nem volt tárgya hazai kutatásunknak. A téma mélyreható vizsgálatára - néhány korábbi előtanulmánya után - Tilkovszky Lóránt vállalkozott. A szerző a Bleyer Jakab és Gratz Gusz­táv által alapított népművelői egyesület, majd az 1936-ban ebből kiváló szervezet történetét csak röviden érinti, figyelmét el­sősorban az 1938. november 26-án meg­alakult Volksbund tevékenységének bemu­72

Next

/
Thumbnails
Contents