Dunatáj, 1982 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1982 / 2. szám - Gunda Béla: Jugoszláviai magyar néprajzi kutatások

nek. Nem térhetek ki részletesebben a könyv tartalmára. De jelezhetem, hogy a betlehemezés, a szilveszteri és újévi szokások, köszöntők, a balázsolás, a farsangi alakoskodás, húsvét és Szent György napja kultikus cselekedetei, a pünkösdölés, Mindenszentek és karácsony hagyományai hézagpótlóan egészítik ki a magyar nyelvterület eddigi folklórkincsét. Részletesen szól Borús Rózsa az aratási, szüreti, disznótori szokásokról, a születés, a lakodalom és a temetés rítusairól. Tanulságos, hogy a kötött szövegekben (betlehemezés, menyasszonyi búcsúztatás) még egyetlen szerb-horváp kifejezést sem találunk, akkor, amikor a moldvai magyarok hasonló szövegeit már megtörik a román szavak, kifejezések. Ma már alig vállalkozhatunk arra, hogy meghatározzuk azokat a szokásokat, amelyek Topolya első betelepülői magukkal hoztak.

Ügy tűnik, hogy Borús Rózsa átvette a világító fáklyát a korán elhunyt topolyai folklórista, Tóth Ferenc (1940-1980) kezéből s még bőven lesz mondanivalója a vajdasági magyar néphagyományokról.

(A. Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete kiadása.

Újvidék, 1981. 186. 1.)

Káich Katalin: Szabad líceumok Bácskában és Bánátban

Káich Katalin: Bács—Bodrog vármegye Történelmi Társulata (1883—1918)

Káich Katalin jeles kutatója a vajdasági magyar művelődéstörténetnek. Fenti két munkájában azokról a népművelési és tudományos törekvésekről számol be, amelyek a múlt század végén, századunk elején Szabadkán, Zomborban és Nagybecskereken történtek s a két előbbi városban haladó, liberális jellegűek. Első munkájában a „szabad tanítás” európai előzményeiről (pl. a skandináv népfőiskolákról), Eötvös József, a Huszadik Század, a Budapesti Szabad Lyceum, az Uránia Egyesület törekvéseiről, a Wlassics-féle miniszteri rendelkezésről nyújt áttekintést. Majd részletesen ismerteti, hogy az említett három városban az ún. szabad lyceumok keretében milyen művelődéspolitikai áramlatok érvényesültek s miképpen igyekeztek szélesre tárni a művelődés kapuit. A szabad lyceumok több-kevesebb sikerrel működtek s nem egyszer hírlapi polémiák követték az előadásokat. Különösen a darwinizmus szellemében tartott embertani, őstörténeti előadások váltják ki a konzervatív sajtó kritikáját. Több előadásban foglalkoznak a szocializmus problémájával, a nők társadalmi helyzetével. A zombori szabad lyceumban igen tevékeny szerepet játszott a kitűnő író, Gozsdu Elek, aki egyaránt tartott előadást a művészi irányzatokról, a magyar alkotmányról és Chopinről. A zombori, szabadkai előadók között találunk olyan haladó gondolkodású szakembereket, po-56