Dunatáj, 1982 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1982 / 2. szám - Mollay Károly: Tolna megye földrajzi nevei

re, min az ajtónyomók (Tengelic, Szedres), Sófróper ,Schaufrupfer’ (Alsónána), dákóvágók (Mözs) stb. A leggazdagabb anyagot ismét Bonyhádról (továbbá Kakasdról) kapjuk, a többi járási székhelyről vagy egyáltalán nincsen falucsúfoló (Tamási, Szekszárd, Dombóvár) vagy alig van (Dunaföldvár: A fődvári hétszentségit). Vannak kimondottan csúfolódó elnevezések is, mégis az a véleményem, hogy ezek az ún. falucsúfolók tulajdonképpen kollektív ragadványnevek, amelyek egyéni ragadványnévként is használhatók. Egyes földrajzi nevekhez helyi keletkezésű népdalok tartoznak (Ozora: Rájkort-kocsma; Nagyszokoly: Tobány), balladák (Pincehely: Krisztyán-ház), dalok (Regöly: FehérJköröszt), népi játék (Báta: Sík) stb.

A múlt századi térképek adatai régebbi állapotot őrizhetnek, mint pl. a kurdi Öreg-högy (Aldérperk) a múlt századi térképeken még SzőUőhegy új, Űj szőlők nevet viseli, tehát itt új telepítésű szőlőkről van szó stb. A névanyag változására és a népi emlékezet már említett múltjára nézve tanulságosak a negyedik fejezetben található nevek, amelyekre az adatközlők már nem emlékeznek.

Ha az ember végignézi a kitűnően megszerkesztett névmutatót, feltűnik, milyen sok településen található Ady Endre utca, József Attila utca, Kossuth Lajos utca stb. Felvethető a kérdés: szükség van-e arra, hogy mindenhol legyen ilyen nevű utca, mégpedig a régi népies, ízes, művelődéstörténeti értékű, tehát védendő földrajzi nevek rovására? E kérdés megválaszolása már túlmutat kötetünkön, amelyet ezennel átadok a tolnaiaknak. Forgassák és olvassák sok-sok haszonnal és azzal a szeretettel, amellyel készült.

14