Dunatáj, 1982 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 2. szám - Glósz Józsefné: A XVIII. századi gyógyításról - Rédeky Mihály recepteskönyve alapján
f Veszett kutya harapása ellen csalhatatlan és általánosan használatos szer a nünükebogár, melynek már a XVIII. század végén is az a híre volt, hogy a veszettség specifikus gyógyszere — írja dr. Kosa Gyula (Magyar Állatorvosi könyvészet - 1904). A Meloe majális nevű kantaridin tartalmú bogár pora benne volt az Electuarium antihydrophobicumban. Egy idézet ebből a korból: „Az 1781. esztendőtől ólta a Felsőség kegyelmes parantsolattya szerint minden patikárius hivatalosan köteleztetik a veszett kutya harapása ellen való orvosságnak készen való tartásával.” A kőris-, illetve nünükebogár már korábban is ismert orvosság volt a veszettség ellen. Kramer János említí (1735-ben), hogy Kecskemét körül sikerrel használja a nép a kőrisbogarat a veszettség gyógyítására. A nünükebogarat azonban még a XIX. század közepén is alkalmazták, ahogy erről Kosa Mózes nagyszebeni orvosdoktor 1848-ban Nagyszebenben kelt sorai tanúskodnak. A veszettség elleni hosszú és addig eredménytelen küzdelem végére Pasteaur védőoltása tett pontot. Egy rövid ismertetés keretei között nem vállalkozhattunk a recepteskönyv teljes anyagának bemutatására. A receptek kiválogatásánál arra törekedtünk, hogy keresztmetszetet adjunk ennek az érdekes kéziratnak az anyagáról. Ha a receptek orvosi értékét mérlegre tesszük, úgy nagyon egyenetlen eredményt kapunk. Szerepelnek benne tudományosan beigazolódott gyógyhatású szerek, de szép számmal olyanok is, amelyek tévhiten alapultak. Számos, az orvosi gyakorlatban alkalmazott szer a népi gyógyászatban is előfordul. Az ismeretek áramlásának irányát a legtöbb esetben utólag már nehéz meghatározni. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha kölcsönhatásról beszélünk. Ami a babonákat illeti, azokról bebizonyosodott, hogy nem csupán a népi hiedelmekben fordultak elő. A recepteskönyv tehát néprajzi és tudománytörténeti szempontból egyaránt érdekes forrás. Adalékokkal szolgálhat a népi gyógyítás újkori története gyökereinek megismeréséhez, hiszen az orvostudomány XVIII. századi gyakorlata még hosszú ideig tovább élt a népi gyógyászatban. De érdekes dokumentuma Rédeky Mihály hagyatéka az orvostudomány nagy XIX. századi fellendülése előtti időszaknak, eklektikus összefoglalása mindannak, amit az orvoslás hagyományos úton járva elérhetett. Mivel a recepteskönyvben megfogalmazódó gyakorlat a társadalom által elért fejlődési szinttől meghatározott, így a maga módján jelzi a polgári fejlődés és vele a polgári tudomány előtti időszak eredményeit és korlátáit. 50
