Dunatáj, 1982 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1982 / 2. szám - Glósz Józsefné: A XVIII. századi gyógyításról - Rédeky Mihály recepteskönyve alapján

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a készítmény egyes elemeit mind a népi, mind a hivatalos gyógyításban egyaránt alkalmazták.

Első receptünk népi eredetű, reális megfigyelésen alapuló, a második a torokfájás ellent, a vallásos hiedelmekben gyökerezik:

„Ha más segítség nincs, akkor vegyünk egy szentelt gyertyát, nyomjuk szét apróra és két finom vászon között a nyakra helyezzük, biztosan segít.”

Február 2-a Gyertyaszentelő Boldogasszony, a torokszentelés, a balázsolás napja. A pap áll alatt keresztbe tett gyertyával áldja meg a hívőket, mely hitük szerint védelmet nyújt a torok bántalmai ellen. A szdkás eredete Szent Balázs kisázsiai püspök nevéhez fűződik, aki csodatétellel gyógyított torokfájást. E jámbor néphit talán legszebb és legmegrázóbb irodalmi megfogalmazását a gégerákkal küszködő Babits Mihálynak köszönhetjük:

„Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs!

Gyermekkoromban két fehér gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon s úgy néztem a gyertyák közül, mint két ág közt kinéző ijedt őzike.

Tél közepén, Balázs-napon szemem pislogva csüggöt az öreg papon, aki hozzád imádkozott fölém hajolva, ahogy ott térdeltem az oltár élőt, kegyes szokás szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én s ő se jól értett. De azért te meghallgattad és megóvtad gyermeki életem a fojtogató

torokgyíktól, s a veszedelmes mandulák lobjaitól, hogy fölnövén félszáz évet megérjek, háládatlanul, nem is gondolva tereád.

(Balázsolás)

A nép számára állatainak egészsége legalább annyira fontos volt, mint önmagáé. Korabeli megállapítás: „Akármelly meszsze lakjon a marha-orvos, sem költségeket, sem fáradtságokat nem sajnálván vagy hozzája mennek, vagy magokhoz el-hozatják. De ha önnön magok vagy feleségek, s gyermekek megbetegszenek, mindjárt azt kiáltják: tsak meg-kell egygyszer az embernek halni, kiknek én is azt felelhetném: a marhának is egygyszer meg-kell dögölni.”

Egy kiváló por a lovaknak, minden külső és belső károsodást gyógyít:

Enula, Aristolochia, Sabina, Bacca Laurea, Bolus Armenus, Folia Sennae, Asa foetida. Ezeket a szereket porítjuk és a lónak késhegynyit beadunk. Bár a felsorolt drogokat ma már nem alkalmazzák, a múlt századi szakirodalomban találkozunk velük.- Az Enula = Inula = örvénygyökér: köptető, vizelethajtó, külsőleg bőrkiütésre alkalmazták.

47