Dunatáj, 1982 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 1. szám - Kovács Sándor Iván: "Ennyi mód két phoenix öszvecsingolódik". A "Gerusalemme liberata" és a "Zrínyiász" nászjelenete
II Mondo, e gli Animali, E gli Huomini, e le Donne: e con t’accorgi, Come tutte le cose Hör sono innamorate D’un amor pien di gioia, e di salute?20 Hogy azt vélnéd: vele száll a lelke, S vándorként kedvesébe költözik. Rejtekéből Nézi a két lovag a szeretőket. (XVI. 17-19. Király Erzsébet fordításai)16 Zrínyinél Tassénak ez a négy ottavája mindössze nyolc és fél sor: Mit mondjak ezeknek öszvejüvésérül, Szerelmes if laknak sok szer elmér ül? Duplázzák csókokat egymás szája körül. Venus triumfusán kedves szüvök örül. Mint borostyán fával öszvekapcsolódik, Mint kígyó oszlopra reá tek,ereszik, Bachus levele is fára támaszkodik, Ennyi mód két phoenix öszvecsingolódik. Hallgass tovább, Musám . .. (XII. 50-5 2.)17 A magyar költő kétségtelenül az olaszt követi, amikor ezt a sort „Raddopian le colombe i baci loro” így formálja át Cumillára és Delimánra: „Duplázzák csókokat egymás szája körül.”18 (A dupláz ráadásul Zrínyi kedvelt szava, gyakran használja prózában is, például egyik levelében: „nem csak szokott csudát, hanem duplázván duplázva valókat cselekedjék az isten érettünk”.19) A szerelmes növények és állatok hasonlatpéldázataiból a Liberata és a Zrínyiász idézett stanzáiban a galamboké mellett még a „dura quercia e’l casto alloro” (a kemény tölgy és a szűz borostyán) „összekapcsolódása” közös. További érdekes analógia, hogy ezeken a helyeken mind Tasso, mind Zrínyi korábbi saját variációját is kamatoztatja, s ezek az ifjúkori megoldások ugyancsak összefüggenek. A régi és az újabb Tasso-kommentárok egyöntetűen jelzik, hogy a Gerusalemme liberata XVI. énekének 16. stanzájába Tasso beépít egy Petrarca-sort: „Ogni animal d’amar si riconsiglia” (Minden élőlényben újra szerelmi vágy támad). De ne is a Ge/Wízte»M»e-magyarázatokra hivatkozzunk, hanem az Amintát nyissuk ki, mert Tasso már 1581-ben megjelent pásztordrámájában imitálta Petrarca szóban forgó sorát: Stimi dunque stagione Di nimicitia, e d’ira La dolce Primavera? Chor allegro, e ridente Riconsiglia ad amare 10
