Dunatáj, 1981 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 1. szám - Téglás János: Egy elmaradt szekszárdi Babits-est dokumentumai
Tudod, borzasztóan dühös vagyok ezekre a sötét kis polgárlelkekre, lehetne felelni nekik, hogy a miniszterelnök teára hívta meg Mihályt és például a Napkelet, minden művéről magasztalólag ír, ilyesmi talán imponálna a jó szekszárdiaknak, de ők fehérebbek akarnak lenni a fehérnél s kicsit elkésnek az időben. No de senki se próféta a saját hazájában! Csak pár sort akartam írni, s ilyen hosszú litánia lett. Tudod, ha kiesem a feleség nyugalmas pozíciójából és a hívő és tanítvány szólal meg bennem, akkor izgalmamban azt is elfelejtem, hogy rossz levélíró vagyok. Sok szerencsét kívánok Nóra, tiéidet üdvözlöm, s a viszontlátásig sokszor ölellek BABITS ILONKA 2. DÁTUM NÉLKÜL Kedves Tessitori Nóra, remélem, idejében megkapta az időpontra vonatkozó válaszunkat; a többi dologra nézve itt értesítem: 1. Nem gondolom sem helyesnek, sem egyszerűnek a kivitelben azt a tervet, hogy egy pesti írót lehozzunk konferálni: először is ez sokba kerülne, mert még ha a kedvemért honorárium nélkül lejönne is — amit szintén nem igen mernék kívánni elfoglalt és nehezen-élő író-kollégáimtól — akkoris a költségeit okvetlen meg kellene téríteni, s azt hiszem, egy szekszárdi kis teremből nem fog annyi jövedelem befolyni, hogy ez nagyon érzékenyen ne esnék számításba. De nincs is szükség rá, mert teljesen bízom a Tessitori Nóra konferálásában, aki ebben már gyakorlott, és sokkal jobban tudja, mit kell a vidéki publikumnak mondani. Csak arra kérem: ne túlságosan védelmezzen! az ilyen vádakra legjobb felelet a hallgatás. Költőt inkább csak a verseinek kell védeni; s az enyémek a Maga ajkán eléggé megvédenék. Aki ezeket a verseket hallani fogja, az már megalkothatja véleményét a nemzetietlenség stb. vádjairól is. Ami a kommünvádat s hasonlókat illet, az nem tartozik egy irodalmi est keretébe; egyébként hivatali hatóságom, mint tanárt, már fölmentett a vádak alól: ezt tálán nem tudják Szekszárdon. A hatóság mindenesetre illetékesebb e kérdést eldönteni, mint a pletyka. Ezt megmondhatja a jó szekszárdiaknak privátim, ha a vádakat emlegetik: de az estélyen talán helyesebb lenne tisztán irodalmi mezőn maradni. 2. A Nyugat Babits-számából nekem sajnos csak egy példányom van, és ez a Nyugat bekötött évfolyamában; azt nem küldhetem el. De tálán édes anyám vagy Pista öcsém tudna adni egyet: náluk, úgy tudom, van. 3. Tiszteletdíjra, természetesen nem tartok igényt s azt ebben az esetben nem is fogadnám el. Sőt: én vagyok hálás, hogy szülővárosomat meg akarja ismertetni költészetemmel, melyet különösképpen talán minden magyar város közül ott ismernek legkevésbé. 28