Dunatáj, 1981 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 4. szám - Hagyomány és jelenlét (Csapody Miklós)
vallását. Babits életművét a magyar történelem emberileg legjelentősebb megnyilatkozásai mellé állítja, az Aranybulla az 1571- es tordai vallásszabadság-deklaráció és a Bolyai-vers mellé, amelyet a modern fizikai világkép korai költői megfogalmazásának ír le. Természetszemléletére nézve általánosíthatónak tartja, hogy az emberileg megművelt és belakott természet, a kert van mindig megörökítve. Részletesen elemzi az antik világ megjelenítését, a béke-gondolat ismételt kifejezését, a modern magyar patriotizmus meghirdetését. Egyes műveinek jelentőségét Vergilius, Dante, Milton és Poe művei mellé állítja. Jónás könyvének beható elemzése során Vörösmarty és Széchenyi nevét hozza párhuzamba. Az első angol lírai Babits-antológia a következő versek fordításait tartalmazza: A Danaidák; A felnőtt karácsony; A gazda bekeríti házát; A lírikus epilógja; A nap nem emlékszik a csillagokra; Anyám nagybátyja ,régi pap; Arany kísértetek; A sziget nem elég magas; Atlantisz; A vetkőző lelkek; Az elbocsátott vad; Az isten és ördög; Az óriások költögetése; Balázsolás; Hagyomány A jó műveket termő, eleven irodalmi élet megszervezéséért és a friss, ütőképes alkotóműhelyért hozott áldozatok - túl a műhelyalapítás szép gondjain és a fárasztó küszködések menetközbeni örömein - igazán mindig csak később, az eredményék távlataiban érzékelhetők pontosan, mérhetők igazságosan. Mégis, az alapítás nehéz vállalkozását érdeme szerint elismerni, az új törekvések esélyeit jelezni már az önmegnyilvánítás kezdetei láttán is érdemes. De szükséges és méltányos is, s nem csupán akkor, ha szellemi térképünk rövidebb irodalmi múltú, kisebb hagyományú pontjaira tekintünk; fontosnak tűnik a mérlegelés most is, amikor olyan szellemiségű, gazdag, százados kultúrájával j ól-rosszul sáfárkodó város irodalmi próbálkozásait említhetjük, mint_ Sopron. E körülményről szólni talán azért is érdemes, mert Sopron szellemi életének jelenéhez — a történelmi urbs kultúráját ismerve - irodalmi köztudatunk nemegyszer többet is hajlamos társítani, mint amit - értékeinek megöröklésével és működtetésével: — jó színvonalú irodalmi élet szervezésével Ballada írisz fátyláról; Bolyai; Csillagokig!; Csonka Magyarország; Dal az esztergomi bazilikáról; Dal, prózában; De te mégis szereted ezt a kort?; Éji út; Emlékezés gyermeteg telekre; Erdei lakásban; Esős nyár; Fekete ország; Fortissimo; Free trade; Gyümölcsbe harapva; Ha nem vagy ellenállás; Hazám!; Hegeso sírja; Hephaisztosz; Húsvét előtt; Illusztrációk mindenféle könyvekhez; Indulás az öregkorba; In Horatium; Introibo; Isten fogai közt; Játszottam a kezével; Jónás könyve; Jónás imája; Kanizsai Dorottya; Május huszonhárom Rákospalotán; Míg kesztyűddel és kalapoddal babrálsz; Mint forró csontok a máglyán; Mint különös hírmondó; Olyan az életünk; Örökségem; Ősz és tavasz között; őszi harangszó; őszi pincézés; Pesti éj; Petőfi koszorúi; Protesilaos; Psychonalysis Christiana; Reggeli templom; Régen elzengtek Sappho napjai; Szentjánosfő; Szent király városa; Szittál-e lassú mérgeket?; Szobafestés; Szonettek; Talán a vízözön; Újesztendő; Utca, estefelé; Vers, apostolokról; Verses napló. GÁL ISTVÁN és jelenlét a város ma az ország szellemi életéhez hozzátenni képes. A helyzet, a város irodalmi középállapotainak kérdése olyan okok gyökérzetéhez vezetne, amelyek nem elsősorban irodalmi természetűek; tény, hogy ma folyóirat, soproni központú regionális irodalmi centrum hiányában az itt élő alkotók helyzete nem könnyű. S a másik kérdés: az intézményes keretek dolgán túl vannak-e, s milyen személyi feltételei az itteni irodalomszervezésnek? A városban évék óta munkálkodik egy aktív, frissítő hatású, alkotó és szervező szakmai-baráti együttes; az ő munkájuk nyomán az 1980-as jelzésű (de csak 1981. közepén napvilágot látó) Soproni Füzetek már a harmadik olyan antológia, amelyik a fenti kérdésekre is választ kínál. Az itt élő, vagy származásúk okán soproninak tekinthető írók, költők ugyanis az 1976-os Soproni írók Antológiája után kétévente megjelenő irodalmi füzetvállalkozás alapozásába fogtak, s 1978 után a Füzeteket másodszor adták közte most Sarkady Sándor szerkesztésében. A kötet szándéka szerint válogatást kíván adni mindabból, amit a város vonzásában élők 68
