Dunatáj, 1981 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 4. szám - Babits válogatott versei angol nyelven (Gál István)

Babits válogatott versei angol nyelven Az angol nyelvű irodalmak, az angol és az amerikai, legjobb magyar szakértőjének és legkö'Ltőibb interpretátorának különös módon mindeddig nem volt reprezentatív fordítása. Még a költő életében a nagy nyugati nyelvek közül franciául, németül és olaszul számos szépprózai munkája, több regénye és esszéje jelent meg az illető nyel­vek előkelő kiadóinál. Osztrák-svájci ki­adásban. Az európai irodalom története is napvilágot látott. Ez a reprezentatív olvasó­naplója a háború alatt számos nyelven ké­szült megjelenni, de végül is mind a fran­cia, mind a spanyol és svéd fordítása nem érte meg a nyomdafestéket. A háború után, főként az utolsó évtizedben a szomszéd né­pek nyelvén nemcsak regényei, hanem vá­logatott versei is megjelentek több kötetben. A legtöbb nyelvre eddig a Jónás könyve lett átültetve, még héberre is. Legutóbb pedig Párizsban a nagy Flammarion kiadó hozta ki bibliofil kiadásban. Most végre megjelent angol nyelven Amerikában a nagy és jellemző Babits^ver­­sek válogatása. (Nyerges Anton N.: Ba­bits and Psychoanalysis Christiana. Rich­mond, Kentucky, USA. 1981. 112. 1.) A hetven költeményt tartalmazó kötet első kiadása ötszáz példány. Fordítója egy har­madik generációs magyar költő-tudós, An­ton N. Nyerges, jelenleg az Eastern Ken­tucky University professzora. Nyerges An­tal 1917-ben született az Indiana állambeli South Band körzet Rum nevű falujában. Vas megyéből a századfordulón kivándorolt parasztszülők leszármazottja. A második világháborúban kötelező katonai szolgálata miatt megszakította egyetemi tanulmányait és részt vett az egyik legnagyobb csendes­óceáni tengeri ütközetben Okinawánál. Utá­na befejezte nyelvtudományi tanulmányait az Indiana Universityn. Ösztöndíjjal Oslóba ke­rült finnugor tanulmányok folytatására; ek­kor Észak-Norvégiában négy téli hónapot töltött a lappok között. 1951-ben a diplomá­ciai pályára lépett. Mint tájékozott hunga­­rológus lett a budapesti amerikai követség sajtó- és kultúrattaséja. Ezután Frankfurt­ban, Tel Avivban és Teheránban folytatta diplomáciai pályafutását, majd az európai művelődéstörténet tanára lett. Nyerges Antal Pestre már egy kötet Ady­­fordítással érkezett. Magyarországi tartózko­dása alatt a magyar szellemi élet vezető sze­mélyiségeivel volt alkalma megismerkedni. Itt fejezte be kétszáz Ady-vers fordítását, amely egy százoldalas életrajzzal és elem­zéssel 1969-ben jelent meg. 1975-ban egy egy Petőfi- és József Attila-kötetet tett köz­zé. Érdekes kísérlete Arany Toldi-trilógiájá­­nak prózai fordítása (1976). Évek óta a Nyugat-nemzedék nagyjainak fordításán dol­gozik. Ady után Juhász Gyula-válogatást adott ki 1980-ban, most pedig megjelent Ba­­bits-antológiája. A nagy nyugatosok fordítá­sa meglehetősen háttérbe szorult az utóbbi évtizedekben a második világháború után kibontakozott költőnemzedók idegennyelvű kiadása mögött. A második Nyugat-nemze­dékből József Attilán kívül csak Illyés Gyu­lát ültették át számos nyelvre, önálló kötet­ben is. De saját kötetei vannak több nyel­ven Juhász Ferencnek, Nagy Lászlónak, Pi­linszky Jánosnak, Vas Istvánnak és Weöres Sándornak. A háborús mártírok közül Rad­nóti Miklós költészete izgatja legjobban a külföldi versértőket. Nyerges a Babits-irodalom alapos isme­retében bőséges életrajzi háttérbe ágyazza Babits líráját. Külön fejezetben foglalkozik a szülőváros, Szekszárd életreszóló, megha­tározó jelentőségével; „Számára alkotóerejé­nek végső forrása volt.” Származásának és környezetének költészetére és egész életmű­vére kiható jelentőségét nemcsak életrajzi adatokkal jellemzi, hanem Babits szekszárdi témájú verseinek teljes fordításával. Ezek: Dal, prózában; Anyám nagybátyja régi pap; Őszi pincézés; Örökségem; Free trade; Ha­zám, Csillagokig; A régi kert; Emlékezés gyermeteg telekre; Gyümölcsbe harapva. De a verseken kívül prózájának szekszárdi té­máit is kihangsúlyozza. Részletesen méltatja a Halálfiait; szerinte még alapos kutatásra szorul a világirodalomban elfoglalt helye. Nyerges Babits eszmevilágában katolikus hívő mivoltát éppúgy 'kiemeli, mint libera­lizmuson túlmenő radikalizmusát, az emberi­ség gazdasági egységét éppoly fontos gon­dolatának tartja .mint a kontinensek egy­mástól való függőségét. Véleménye szerint Babits a legkomplexebb magyar író. A ha­zai irodalomtörténetírásnak fölrója, hogy nem elemezte eléggé lírájában a magyar né­pi hiedelmek továbbélését és eurázsiai vi­lágirodalmi jellegét. A költő tanulmányai közül legfontosabbnak tartja az 1919. feb­ruárban írt Az igazi haza c. vallomását, az 1919 őszén írt Magyar költő__vitacikkét és az Örökkék ég a felhők mögött c. hit­

Next

/
Thumbnails
Contents