Dunatáj, 1981 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 4. szám - Csányi László: Egy barátság története. Babits-Szilasi levelezés

CSÁNYI LÁSZLÓ:

Egy barátság története

Babits—Szilasi levelezés

Szilasi Vilmos daliás alakja a legendákból lép elénk, a többi, amit tudunk róla, csak szerény adalék egy gazdag élethez. Műveinek jegyzéke is néhány cím csupán, főleg német nyelvű filozófiai mű, amit magyarul írt, még kevesebb, tanulmányok a Nyugatban, egy esszé Platonról az Olcsó Könyvtárban, két másik tanulmány, a kritika elmélete és A tudati rendszerezés elméletéről címen. A legtöbb ma már hozzáférhetetlen, s a korai, még magyarul írott munkák is elmerültek a századelő filozófiai szakirodaimában. Nem tudom, öregkorának német műveit miként fogadta a szaktudomány, itthonról tekintve - egyelőre amíg nem jutunk hozzájuk - végeredményben körülbelül csak annyit jelentenek, mint ugyancsak német filozófussá lett elődjének, Palágyi Menyhértnek munkái.

De ennél a pontnál elbizonytalanodunk. Szilasi Vilmos ugyanis, Husserl és Heidegger közeli barátjaként sem volt német filozófus, s bár 1947-től a freiburgi egyetem professzoraként működött, minden a hazai földhöz kötötte, melytől nem tudott, nem is akart elszakadni, hisz önmagát kellett volna megtagadnia, ifjúságát, biztató pályakezdését, s élete legnagyobb élményét, ami halála percéig elkísérte, Babitshoz fűződő barátságát.

Levelezésük a Babits-kutatás egyik fontos forrása, mert ez a 138 levél Babits három utolsó évtizedének rejtett krónikája, s egy felhőtlen barátság története, „ha barátságnak lehet nevezni ily aránytalan viszonyt, amelyben az egyik fél csak kap” - írta Babits halála után Szilasi. S ez tulajdonképpen a Szilasi-házaspár egész kapcsolatát meghatározza, mert végig úgy érezték, ők azok, akik csak kaphatnak, s bármit adnak is, mind semmi ahhoz az örömhöz képest, hogy Babitsot tudhatják barátjuknak. „Ha nevét mondom, - írja Szilasi - olyan, mintha azt mondanám: Dante vagy Shakespeare”. Mit tehetünk hozzá? A Szilasi-házaspár élete egyetlen szolgálat volt, Babits mellett, Babitsért.

Szilasi Vilmos látszólag csendes élete kész regény. Gál István, akinek a levélgyűjteményt köszönjük, kitűnő tanulmányban kíséri végig ezt a szokatlan életutat, melynek elején Péterfy Jenő áll, aki rendszeres vendég volt a családnál, s baráti körükhöz tartozott Riedl Frigyes és Angyal Dávid is. Az apa, Szilasi Móric, nyelvtudós, egyetemi tanár, de korai halála után is kiváló mentorok keze alatt fejlődött a tehetséges ifjú, hisz Négyesy László épp úgy tanára volt, mint Horváth János.

56