Dunatáj, 1981 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 4. szám - Móser Zoltán: Változatok. Vállomások, jegyzetek Bartókról és Felső-lreghröl

alakban, erősen gyanakodhatunk hatására. De van egy másik - immár a negyedik - iregi népdalunk, ahol a szlovák átvétel teljesen biztos: a dallam is, a szöveg is szlovák eredetű!

1. Hol jártál Ruzsicskám ilyen korán,

Hogy ilyen harmatos a rokolyád?- Zöld erdőben jártam,

Zöld füvet arattam,

Édes rózsám.

2. Jászburi ruzsicska ü szi bujár Ö szi szi szicsmiska zaresztellá Zare sztem dávicsko

mula szto mámicsko Dúsa mojá.

Bartók lábjegyzetben meg is jegyzi a fenti dal szlovák szövege után, hogy ez egy közismert szlovák népdal értelmetlenné torzult változata, ami szószerinti magyar fordításban így szól:- Annácskám, lelkem, hol voltál?

Hol harmatoztad be csizmádat?- A ligetben voltam,

füvet sarlóztam,

Lelkem.

De a ruzsicska szó is a szlovák drzicka átvétele, aminek nyoszolyóleány a jelentése.

A MN.-ban a „Ruzsicska” (239. sz.) után egy elég különös, szintén Felsőiregről származó népdal található. Ezt ma is ismerik a faluban:

„Ne hagyj el, angyalom, megöregszem,

Lábaim nem bírnak, megbetegszem.

Támadékom te legyél, nálam nélkül ne legyél,

Panaszimnak higyjél.”

Bartók erre többszörösen is felfigyelt. 1921-ben a La Revue Musicae folyóiratban A MAGYAR NÉPZENE címen tanulmányt közölt. Ebben olvashatjuk a következőket :

„Népdalaink második csoportja semmilyen egységes stílust nem alkot. Ügy tűnik fel, hogy ezek a dallamok idegenből, főként nyugatról jött különböző elemek átalakulása folytán jöttek létre. Ennek a beszivárgásnak az útja, úgy látszik, német területről indult ki, hogy hozzánk cseh, morva és szlovák földön át jusson el. Legalábbis ezzel magyarázható, hogy e dallamok jórésze a szlovákoknál ugyanúgy megvan, mint a magyar zenében. E zenei anyag nagy része még a nyugati hangsoroknak, a dúrnak. és mollnak nyomait őrzi. Másik, elég nagyrészük átvál14