Dunatáj, 1981 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 4. szám - Móser Zoltán: Változatok. Vállomások, jegyzetek Bartókról és Felső-lreghröl

egyike „ÜRÖGI KANÁSZTÁNC” címen világhíres lett. Ezt többszörösen is feldolgozta Bartók. Vegyük sorjába.

A magyar népdal (ezután MN rövidítéssel álljon) 303. b. száma alatt Ireghről származó kanásznóta található:

„Csórt kanász mit főztél? Tüdőt káposztával.

Mivel rántottál bele? Hasaszalonnával.

Hát az öreg eszik-e? Toltsd neki a tálba.

Ha nem eszik belőle, vágd a pofájábo’.”

Ez a népdal került aztán a „zongoristák keze alá” a GYERMEKEKNEK (1945. januárjában átdolgozott kiadás sorszáma szerint) az I. füzet 37. számú darabjaként KANÁSZNÓTA (ALLEGRO) címen. Az I. 40-es darab KANÁSZTÁNC (ALLEGRO VIVACE) címen szintén iregi származású. Ugyanennek a dalnak hangszeres felvétele alapján készült, ahogy Bartók Felső-Iregh „utolsó furulyásától” hallotta. Ez egyúttal a magyar népdalfeldolgozásoknak utolsó darabja. Még egyszer előjön ez a kanásztánc ugyancsak zárótételként: A MAGYAR KÉPEK (1931) című zenekari szvit gyors fináléjaként, s ahogy mondtuk, ÜRÖGI KANÁSZTÁNC címet viselve; 22 évvel a zongoraátirat után, és egy hónap híjján 24 évvel a gyűjtés után. Bartók ekkor 50 éves. Ebben az évben fejezte be a II. ZONGORAVERSENY-t és komponálta a HEGEDÜDUÖ-kat.

*

A 44 HEGEDÜDUÓ-ban, amelyben Bartók magyar, szlovák, román, rutén, szerb, arab népzenét dolgozott fel - gazdag válogatás a Bartók gyűjtötte népzenékből -, mindjárt az elején KALAMAJKO címet viseli az a darab, amely szintén iregi gyűjtés alapján készült:

„Kalamajkó annak neve, Ugrándozik, mint a fene,

Hányja-veti lábait, Nem sajnálja inait.

Csörög ott a rézsarkantyú, Járja, járja barna fattyú,

Járja, járja még az is, Még a terhes asszony is."

A „Kalamajkó” nevű tánc dallama (sajátságos, hogy neve ellenére semmi rokonságban sincs az ukrán-rutén kolomejka-dallamokkal)* idegen eredetű, ahogy Bartók írja jegyzetében. Nyilvánvaló, hogy a szerkezet (ABCD) nyugatról származott hozzánk. Cseh, morva és szlovák variánsai vannak. Bizonyára cseh átvétel lehet szlovák közvetítéssel. S ha még ideveszünk három másik, szintén Iregen gyűjtött népdalt, elgondolkodtató, hogy honnan kerültek ide, s hogyan a szlovák dallamok, szavak, szövegek?! A „Látod, ruzsám, látod, ezt a száraz ágat...” (MN. 177.) s az „Elmész ruzsám...” kezdetű két iregi népdalban is megtalálható rúzsa szavunkról a nyelvészek is úgy vélekednek, hogy bár nem tisztázott a szlovák átvétel - maga a szó latin eredetű! -, de hogy megvan a szlovákban ruza

* Bartók Béla összegyűjtött írásai, 280. 1.

•3