Dunatáj, 1981 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 4. szám - Móser Zoltán: Változatok. Vállomások, jegyzetek Bartókról és Felső-lreghröl

„Már 3 napja konf er enciánunk Kodállyal a dalkiadásról.. . írunk egy előszót, amelyben szidjuk a b. magyar közönséget, mint a bokrot.”

Ez a kiadvány az op. 33-as számú MAGYAR NÉPDALOK énekhangra és zongorára című Bartók-kompozíció 1906. decemberi dátumot viseli. A közzétett húsz népdalfeldolgozás közül az 1-10. számúakat Bartók készítette. Ezek közül három Békésgyuláról való gyűjtés, Dobozról és Vésztőről egy-egy szerepel, Túráról kettő, Szentesről egy, Vikár Béla gyűjtéséből is található kettő a feldolgozások között. S van egy, pontosabban egy fél dallam, amely mellett ez áll: Dósa Lidi (18) Kibéd (Maros-Torda) 1904. XI. Itt egy adat hiányzik, s ezért érthetetlen az egész. Hiányzik ez: Gerlice-puszta. Gömör vm. Fontos ezt tudni, mert a hely és a dátum Bartók fiatal életének, elindulásának egyik legfontosabb helyszíne, s ezért fontos a név is. Mert a Gömör megyei Gerlice-pusztán vendégeskedett elég hosszan Bartók. Ott szolgált az akkor 18 esztendős kibédi Dósa Lidi. S ahogy Kodály Zoltán is írja az 1950-es emlékezésében, ennek a cselédlánynak „a féldallama sejtette meg vele a székely zene különösségét.” Ezt vette aztán fel az 1906-os népdalfeldolgozásának 7. dalaként:

„Száraz ágtól messze virít a rózsa;

Bárcsak soha nem szerettelek volna.

Hagytam volna békét a szerelemnek;

Jobb lett volna az én árva fejemnek.

Készebb volnék száz rózsafát kivágni,

Mint hogy tőled gyönge babám megválni."

Eddig még szó sem volt Iregről. De ott vagyunk máris a kapujában! Mert Kodállyal tervbe vették, talán még 1906-ban, hogy elkészítik a 2. füzetet, szintén 10-10 népdalfeldolgozást. (Ezt aztán nem adták ki.) De ismerjük a tervezetet, a népdalok címeit, s így azt is tudjuk, hogy a tízből három iregi népdal is szerepelt volna benne: a Tiszán innen, Dunán túl, az Erdők, völgyek, szűk ligetek, és a Kis kece lányom.

Egy visszaemlékezésből tudjuk, hogy Iregre is rokoni szálak vezették Bartókot. Bartók Elza sógornője, Oláh Tóth Amália itt, Csehi-pusztán lakott férjével, Huber Lajossal, aki az itteni uradalom kasznára volt. Ezért is látszik biztosnak, hogy Vésztő környékéről, Oláh Tóth Emiléktől idejött egyenest, Oláh Tóth Amáliáékhoz. Az egyik pusztáról a másikra, Békésből Tolnába, „kanászoknak és juhászoknak köziből” „kanászoknak és juhászoknak közibe”, „kedves parasztjai körébe”, ahogy írta Freund Etelkának.

2. A fent idézett üdvözlőlap egyetlen sora tudósít arról, hogy Bartók Iregen járt.* A többi adatot a támlapok őrzik. Ezekből tudjuk, hogy 1906. szeptemberében, majd fél év múlva, 1907 áprilisában, tehát kétszer járt Felsőiregben. Az 1924- ben megjelent, már idézett „A magyar népdal” című népdalgyűjteményének Függelékében lévő táblázatokból tudjuk, hogy 307 népdalt gyűjtött. Bartók felosztásában és rendszerezésében 34 A, 123 B, 139 C osztályba tartozó dallamot, illetve 11 „Egyéb”-nek mondott dallamot, amit négy furulyástól jegyzett le. Ezeknek

* Bárók Béla levelei, 132. sz. levél.

12