Dunatáj, 1981 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 3. szám - 200 éves a Simontornyai Bőrgyár (Károly István) - Gáboriné Csák Vera: Az ősember Magyarországon (Gaál István)
csoport Névkutató Munkaközösség kiadása - Budapest, 1980.) KŐHEGYI MIHÁLY magyar névtudomány egésze számára, és különösen hasznos a moldvai csángók ethnikai vizsgálata szempontjából. (Az ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszék200 éves a Simontornyai Bőrgyár Tolna megye az aránylag későn iparosodott megyék közé tartozik. Még a századfordulón is alig találunk megyénkben jelentősebb ipari objektumokat, leginkább az utóbbi két évtizedben tört meg a mezőgazdaság hagyományosan uralkodó jellege, oly módon, hogy elsősorban a megye egyre szaporodó számú városai és nagyobb települései mellé koncentrálódva történtek jelentős -ipari beruházások. Talán ennek a ténynek köszönhető, hogy a megye ipartörténetét, vagy egyes iparágait ismertető, átfogó tanulmány nem, csak néhány részletfeldolgozás készült; noha az utóbbi időben szinte mozgalomként jelentkezik a gyár- és ipartörténetírás. A kevés számú, ilyen jellegű kiadványok sorát az 1980-ban megjelent „200 éves a Simontornyai Bőrgyár” című kiadvány gyarapította, mely az országos hírnévre szert tett, nagy múltú gyár történetét ismerteti meg olvasóival. A kisebb lélegzetű -könyv tartalmilag és minőségileg is több részre oszlik. Az érdemi részt, az első száz év és a kapitalizmuskor történetét - az államosításig - gyakorlott tollú történetíró, T. Mérey Klára készítette. Dél-Dunántúl és Tolna megye ipartörténeti problémáinak kitűnő ismerője. Számos feldolgozása közül csak néhányra utalva (pl. A mezőgazdásági ipar kialakulása Somogy megyében; A századforduló társadalmi válságának néhány problémája a Dunántúlon, 1958.; Az ipar története a kapitalizmus idején egy Duna menti kistájban (Paks-Mohács között), 1979. -stb.) kellően megindokolja a gyár helyes döntését, amikor T. Mér-ey Klárát kérte fel a jubileumi kiadvány jelentős részének megírására. Nemcsak a vállalt munkát készítette el kitűnően, hanem észrevétlenül is megismerteti az olvasót a bőripar féltett titkaival, a különféle bőrök cserzési és kikészítési módjaival. Nem mondható el ugyanez az elismerés a könyv nem történész szerző által írt további két fejezetéről. Oborzil Gyula Az államosítástól igyo-ig és Vermes László, a gyár igazgatója A gyár története igji-től napjainkig címmel írt egy-egy rövid -fejezetet. Oborzil Gyula mindössze négy oldalon igyekszik ismertetni több mint 20 év történeté. Ennek felét sajnos az 1956. évi részletes termelési terv teszi ki, mely egy kívülállónak nem túl sokat mond, valamint a maradék két oldalba néhány közhely is belefért: „Az államosítás tette lehetővé a tervgazdálkodás bevezetését, és ennek eredményeként biztosítani tudták a gazdaságosabb termelést, s a termékeknek az igények szerinti szétosztását"; vagy: „A növekvő termeléssel párhuzamosan állandóan nőtt a dolgozók életszínvonala is”. Vagyis a gyár történetének e korszakáról keveset tudhatunk meg. A -szerkesztő igyekezett ezt a hibát korrigálni Küzdy Endre és Rivnyák Antal ugyanerre a korszakra vonatkozó visszaemlékezésének közlésével. A legutóbbi évek története már elemzőbb, adatdúsabb. Nem is lett volna megoldható oly módon, mint egy lezárult korszak elemzése. A könyv végén 8 oldalon ié fotó nyújt képet a gyár mai állapotáról és az ott fo lyó munkáról. KÁROLY ISTVÁN Gáboriné Csák Vera: Az ősember Magyarországon Az ősember korával, a paleolitikummal ismerteti meg az olvasót a szerző nemrég megjelent ismeretterjesztő művében. „Miből állapítható meg a leletek kora?” - teszik fel gyakran a kérdést a régésznek. A szerző elénk tárja mindazt a lehetőséget, mely módot ad a kormeghatározásra. Időben visszafelé haladva egyre kevesebb a leletanyag, ezért a paleolitikumból szerezhető meg a legkevesebb adat. A kormeghatározás nem lehetséges a természettudományos módszerek nélkül. Az ősemberkutatás terén a régészet és a természettudományok szinte összenőttek egymással. Nemcsak a paleoliti'kum, hanem a későbbi korok kutatói is az olyan kérdésdere keresik a választ, mint a szerszámok kialakulása, jellegük, fejlődésük, a kultúrák 75