Dunatáj, 1981 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 3. szám - Egy különös házasság XVIII. századi boszorkányperben. Közli: Dr. Szilágyi Mihály

után Kis Igárdi Jánosné) életútjának kinyomozása végett felvonultatta a gyer­mekkori szemtanúkat is. A nagyszabású peranyagból alább közölt epizód a török hódoltság utolsó évtizedébe vezeti az olvasót, és egy különös házasságról tájé­koztat. Egyúttal újabb adalék az eladott lány balladájának történeti hitelességéhez. 1716. szeptember 7. Tekintetes Tolna vármegye rendes alispánjának, a törvényszék elnökének utasítására Kis Igárdi Jánosné, született Kalmár Zsuzsanna perében az alább meg­jelölt tanúkat lakóhelyükön kihallgattuk, vallomásukat írásba foglaltuk a követ­kezők szerint. VALLATÁS Tudgya-e, látta-e, hallotta-e a Tanú: Hogy ezen Tekintetés Nemes Tolna Vármegyében és ugyan Tolna nevő mező Városban akkor, most penig Ürögön la­kos, néhai Kalmár, aliter Csapó Andrásnak Leánya, Kalmár Zuzánna nevő, ami­dőn most Ordason lakos Keresztes Miklóshoz feleségül adatott volna, hány esz­tendős lehetett, volt-e tizenkettő, több-e, kevesebb-e? Vallya meg a Tanú hiti után; miképpen s hogyan ment légyen férhez, ha volt-e kedve, szeretet említett Kalmár Zuzannának azon Keresztes Miklóshoz, s úgy ment-e hozzá Istenessen, a Keresztény Anya Szent-Egyháznak bé vett szo­kása szerént; Vagy is netalántán, vagy Török erejével, vagy másképpen, az Attya, Annya kénszerittésébül, avagy Keresztesnek adóssága complanátiojára [kiegyenlí­tésére] nézve. Mongya meg azt is: Hogyha nem hallották-é valaha, azon Keresztes Mik­lóst panaszkodni, hogy házassága után, Kalmár Zuzánna feleségével, semmi köze nem volt volna, és gyermeki ésszel bírván, azt sem tutta gyengesége miatt miben állyon az házasság. Tudgya-e, hallotta-e, hogy ha kívánta - akarta volna-e akkor Tolnai Török Ur s Ispaia, erővel a maga mostoha Török Fiának feleségül adni, és ezen okbul kölletett az Apjának Veszprémbe őtet eliktatni, hogy Törökké ne tehessék, és nem maga szökött el az Asszony. Tégyen arrul tanubizonságot, hogy látván Keresztes Miklós, Kalmár Zu­zánna, nem szeretné őtet, illyen gyenge menyecskét igaz hiti ellen a Török Ka­­diára [bíróságra] s törvényére kívánta vinni, avagy vitte és egynéhány Ízben ke­ményen megkorbácsoltatta volna ottan, és Törökké is tenni. Tudgya azt is, hogy azon Keresztes Miklós, másképpen is, merő Véráruló, Törökös Ember volt? Tudgya-e azt is, hogy amidőn Keresztes Miklós elvette volna Kalmár Zu­­zánnát, lehetett negyven esztendős? Emlékezik-e arrul a Tanú, Hogy amidőn Veszprémben Kalmár Zuzánnát kéntelenítetett elvinni, eleget leveleztek, izentek Keresztes Gergelynek [helyesen: Miklósnak], hogy az igazságra ment volna föl az Asszonyhoz, de nem ment. Annak utánna, mennyi idővel választották volna el, s kicsoda, ha a Sz. Papi Széke, vagyis Praedikátorok, avagy ki szabadította föl a Férhez menetelre, 57

Next

/
Thumbnails
Contents