Dunatáj, 1980 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1980 / 2. szám - N. Horváth Béla: József Attila folklórszemléletéhez

... elnehezült kezek tartogatják az alkonyt tüzet, a párolgó tanyát.

A tanyát a „lágy” és a „párolgó” jelzők minősítik. Mint a fentiekben már utaltunk rá, a két versben közös vonás a „szép embertelenség”, így tehát a tanya sajátos ellcnképet jelöl, épp a lágyság következtében. A szóhoz tapadó érzelmek fakadnak fel a Mint a mezőn kettős tagadásában:

Mint a mezőn a kisfiút ha eléri a vihar

s nincs tanya, anya, hova futna...

A falu motívumának vizsgálatakor másfajta minőségre, de ugyanakkor tartalmi azonosságra is fel kell figyelnünk. Az odvas megjelölés minősít az Akácokhoz című versben, az omladó a Határban. Mindkettő érzelmileg színezett módon tudatja a falu pusztulását, halálraítéltségét. A szemléletnek hangsúlyos megnyilvánulási formája a Csendes kévébe kezdetű töredék jelzős szerkezete („porhanyó falucska”), mint ahogy a folyamat lezáródását jelző „süllyedt /«/«’’-kitétel is. (Ady emlékezete.) A fogalmilag és hangulatilag hasonló „törékeny” jelző szintén kapcsolódik a falu szóhoz:

... Törékeny falvak reccsennek össze, mint tócsán a gyönge jég.

(A város peremén)

És az országban a törékeny falvak — anyám ott született —

(Levegőt)

A törékenység, amely csak latens módon hordozza a pusztulást, — a vers egészéből kitetszően — az értelmetlen rend szükségszerű áldozatává válik. Az előbbiekben jeleztük az anya-tanya fogalmi-érzelmi egységet, ezt láthatjuk az anya és a falu motívumok esetében is. Szőke György hívja fel a figyelmet, hogy a törékeny mint jelző, csak az anya és a falu szavak mellett szerepel. A motívumokat számbavéve jól látható: a falut minősítő jelzők szétesésről, pusztulásról tanúskodnak, ez pedig megfelel az ábrázolás keménységének, mint ahogy a másik pólust is megtalálhatjuk. Az érzelmi kötődést a tanya-anya, falu-anya kapcsolódás szignifikálja.

Parasztságszemléletéről sajátos módon vall híres-hírhedt röpirata. A Fábián Dániellel közösen írt Ki a faluba ma is az életmű egyik legkevésbé tisztázott pontja. Az értékelések elenyészően csekély száma is azt sejteti, hogy az írás „viszszalépés”, és egyáltalán József Attilának a Bartha Miklós Társasággal és Bajcsy- Zsilinszky Endrével való kapcsolata „eltévelyedés”. Kétségtelen: a röpirat némely kitétele nem helytálló, illetve vitatható. Jobbra is, balra is vágva jelenti ki pl.: „... hazánkban ma minden társadalmi és gazdasági kérdés: parasztkérdés”. Ezt az első pillanatra elvetendő állítást a korviszonylatok közé helyezve, ha nem is igazolja, de mindenképp motiválja néhány tényező. A falukutatás virágkorát éli, s a sarlósok mozgalma — akiknek tevékenységében a néprajzi gyűjtés, a faló