Dunatáj, 1980 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1980 / 4. szám - Drescher J. Attila: Töprengések Liszt és Lenau ürügyén

Töprengések Liszt és Lenau ürügyén

A mosonmagyaróvári Lenau-ünncpségek - merthogy az osztrák költő ott járt iskolába: agrártanulmányokat folytatott - kellőképpen tudatosítják kötelezettségeinket, s ébren tartják a figyelmet a magyar irodalmi emlékezetben is Lenau dolgait illetően. A később Magyarországról elkerült romantikus költő emlékét nemcsak ezek őrzik, számos párhuzam kínálkozik bizonyos meglévő vagy feltételezett szellemi rokonságok vonatkozásában is, erről kívánunk a teljesség szándéka nélkül szólni. Eklatáns példa a Liszt Ferencé.

Liszt sok szállal kötődött Magyarországhoz - ha e megállapítás nem hangzana kissé szentségtörően, nem is érdemelne több figyelmet az életrajzi kalandosság. Minthogy azonban éppen Lcnauval való szellemi rokonsága kerül majd szóba, szükséges említeni e sokszor vitatott hovatartozás kérdését is. Lisztet magyar muzsikusnak tartjuk, s ez így helyes. Ám nem mehetünk cl megfontolás nélkül olyan tények mellett sem, mint Liszt időben felmérhetetlen tartalmú távolléte a hazától - valójában hangversenyezni járt haza s a rossz nyelvek és az adatok szerint a magyart is meglehetősen törte. Ez nem zárja ki erős magyar szellemiségét, hisz végül is magyar földön született, s honi kapcsolatai mindvégig szilárdak voltak, a delelő felé pedig egyre többet tartózkodott itthon, vidéki barátainál és Pesten. A „hírhedett zenész”, nagy romantikusunk muzsikájában és lelkületében is magyar maradt. Bayreuth és a Wagner-kapcsolatok is csak arra utalnak, hogy egy-egy életrajzi elem ugyan döntő kihatással volt egyéni életére, jellemén, örökölt magyarságán nem változtatott. Magyar föld adta, de német földön élt és alkotott, a magyar hagyományok, a nép és az intézmények sorsa pedig az utolsó percig izgatta.

Hasonlóan alakult Nikolaus Franz Niembseh Edler von Strehlenau, e hosszú és hangzatos nevű költő életútja (az utolsó szóból elvonással keletkezett az ismert Lenau név). Míg Liszt Doborján szülötte, Lenau a régi Torontál megyei Csatádon látta meg a napvilágot. Mindketten koruk, a romantika gyermekei. Szomorú történelmi analógiával is szolgál Lcnau élete: ő is ott és úgy végezte, ahol a mi Széchényink, szellemi összeomlását követően a Becs melletti Döbling zárt intézetének lakója, majd halottja lett. (És Lenau ismét, e vonatkozásban sincs egyedül, újabb hatalmas párhuzam lehetősége kínálkozik - bár ez megint számára hízelgő: a sokak szerint talán Goethe ellenében is legnagyobb német költő, Hölderlin is szellemi meghasonlásbán végezte földi kalandját.)

Lenau egyébként is az a költő, akivel mindig össze lehet vetni valakit, s akivel szokás is összevetni másokat. A Liszt-Lenau kapcsolat hipotézise mellett és előtt illik szólni a Petőfivel történő általános és állandó összehasonlításról. Létezik egy bevált Petőfi-Lenau analógia, mely sok vonatkozásban kiállja a próbát, s mely ennek ellenére inkább csak látszólagos. Alkalmasabb ennél a Vajdával való rokonítás, filozofálásra hajló romanticizmusuk a fő ok erre, s hogy Lenau közel egy évtizednyivel korábban alkotta művei színe-javát Petőfihez képest, még a kínálkozó tematikai egybeesések ellenére is. Továbbá — már a bekövetkező elborulást sejtetve - a német nyelvű romantikus költészetben Lenau lírája inkább tragikus hangvételű (Heine a másik elágazás: az ironikus), Petőfi nem ennyire egyértelmű.

A tematikus rokonság mellett Lenau is persze lángoló szabadságpárti, mint Petőfi és mint minden tisztességes romantikus művész. A puszta ősidők óta a szabadság jelképe a magyar költészetben, de Lenau által a németben is, nem csupán magyar egzotikum (a korabeli osztrák kritika és politika mindenesetre szerette volna, ha Lenau verseiben a romantika magyar képei csak romantikusak...), bár Petőfi pusztája reálisabb. Bizonyára nem csupán ösztönösen a magyar tájban és költői hagyományban Lenau is a lázadó mozzanatokat ragadja meg, tehát nemcsak romantizál. Politikus lírikus. És mint Liszt, magyar származású, német nyelvet használó - ugyan osztráknak tekintett - lázadó alkatú művész. Szigorú porosz és hetyke magyar vér keveredéséből született, s a feudális jellegű, de szellemében rebellis magyar környezet után került az akkor is világváros Bécsbe. Érdemes egy pillanatra ennél is elidőzni: a szűkre szabott keretek között, a falusi Magyarországon szellemi lázongás légkörében nevelkedő ifjú kitörésvágyát a kapitalizálódó Bécs csillapíthatná. Ám a civilizált környezet a lehető legsötétebb önkényuralmat takarja, s hatal-69