Dunatáj, 1980 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1980 / 4. szám - Gaál István (közli): Házi Orvos Könyv

Házi Orvos Könyv Dr. Gaál Károly bécsi egyetemi tanár egykori keszthelyi könyvtárából ke­rült elő az a „Házi Orvos Könyv”, melynek szövegét kisebb rövidítésekkel kö­zöljük. A papírkötésű, 18,5x11 cm nagyságú könyvecske 64 kézzel írott oldalból áll, írója 188 különféle receptet ajánl, nagyrészt emberi betegségek gyógyítására, rész­ben állatokkal kapcsolatos bajokra. Találunk olyan leírásokat is, melyek nem betegségekkel, hanem népi hiedelmekkel, babonákkal kapcsolatosak. A legtöbb betegség, mellyel a könyv foglalkozik, „mindennapi” (pl. fejfájás, kólika, sebek, fájdalmak, ebmarás, stb.), és a legtöbb, a receptekben ajánlott szer is megtalál­ható volt a háztartásokban (káposzta, gyömbér, ecet, olaj, stb.). A könyv keletkezésének idejére csak következtetni lehet. Kisebb részét kék, nagyobb részét fekete tintával írták. Ez, valamint a kézírás technikája, az írás módja is a XIX. század második felére, inkább végére utal. A hátsó borítón ce­ruzával írt bejegyzés olvasható: „Tóth Sándor 1906.” Ez a dátum a lehetséges legkésőbbi időpont a könyv keletkezésére. Nyelvezetében viszont jóval korábbi vonások is megfigyelhetők, és a könyv írója is az egyik receptben egy 1721-ben írt levélre hivatkozik. Sok leírásban erő­sen érződik a korábban kiadott „füvészkönyvek” (Melius, Páriz—Pápai) hatása, a nyelvezetben és a megfogalmazásban egyaránt. Ezeket a régebbi gyógyászati könyveket áttanulmányozva azt tapasztaltuk, hogy a „Házi Orvos Könyv” nem ezeknek az egyszerű átmásolása. A „Házi Orvos Könyv” írója valószínűleg tudatos gyűjtést végzett, de nem tudományos szándékkal. Receptjeinek egy részét korábban megfogalmazott leírá­sokból vehette át, másik része szóbeli hagyományanyag gyűjtésének eredménye le­het. A kiadott fűvészkönyvekkel, gyógyászati leírásokkal ellentétben a „Házi Or­vos Könyv” semmiféle határozott rendszert nem követ, felváltva követik egy­mást a receptek, a gyógymódok, a babonás „ajánlások”. A kézírás arra is utal, hogy írója nem folyamatosan végezte munkáját, hanem akkor és azt írta le ben­ne, amit éppen hallott vagy olvasott. A „Házi Orvos Könyv” előlapján az egykori türjei premontrei prépostság könyvtárának pecsétje látható. Ebből arra következtethetünk, hogy a könyv írója 56

Next

/
Thumbnails
Contents